Századok – 2018
2018 / 1. szám - TANULMÁNY - Deák Ágnes: Vizsgálat egy megyei királyi biztos ellen hivatali visszaélés ügyében, 1863
DEÁK ÁGNES 173 1843 áprilisában, mint tiszteletbeli megyei alügyész, majd 1847 januárjától főügyész. 1847 augusztusa és 1850 októbere között királyi ügyvédként az Arad megyei Pécskán működött. 1850 őszétől 1854 októberéig a beregszászi országos törvényszéken ülnök, majd a definitív szervezés után Sátoraljaújhelyen a megyei törvényszéken törvényszéki tanácsos, 1856 januárjától ugyanitt egyúttal az úrbéri törvényszék ülnöke is. 1856 augusztusában a nagyváradi országos törvényszékre helyezték tanácsosnak, ami mellett továbbra is végzett úrbéri törvényszéki ülnöki teendőket. A minősítéskor házas, de gyermektelen volt.3 Az 1859-ben megjelent tiszti címtár tanúbizonysága szerint még mindig Nagyváradon tanácsos, majd az októberi diploma kiadása után rendelkezési állományba került. 1861. április elején kapta kézhez ülnöki kinevezését az újjászervezett eperjesi kerületi táblára.4 Minősítési táblázata ugyan nem tartal mazta, de más forrásból tudjuk, hogy Dolinay 1848 őszétől honvéd főhadnagy volt, majd 1849 januárjától osztálytitkár a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban, de májusban a minisztérium Dolinay „bizonyos gyanús iratai után” nyomoztatott Ung megyében, de erről bővebbet nem tudunk. Június 20-án Dolinay lemondott minisztériumi posztjáról, s századosi rangban újra katonai szolgálatba állt. A szabadságharc után rövid vizsgálati fogságot szenvedett Nagyváradon. 5 Dolinay 1861. december elején érkezett Máramarosszigetre, megkezdte a tiszti kar összeállítását. Láthatólag törekedett arra, hogy minél több hivatalnokot megtartson az alkotmányos időszak választott tisztviselői közül, amivel persze saját pozíciójának legitimitását is megerősíthette. Az 1861. december végén összeállított új tisztikari listán 61 fő hivatalnokból (segélyszemélyzet, orvosok stb. nélkül) 32 fő neve mellé került az „alkotmányos hivatalnok” megjelölés, 24 fő korábbi császári hivatalnok volt, 5 fő újként került az igazgatásba. A vezető megyei posztokon 1 alispán, 1 törvényszéki ülnök, 2 aljegyző, 3 főszolgabíró és 4 esküdt neve mellett szerepelt az „alkotmányos hivatalnok” megjelölés, azaz itt nem sikerült az ellenzéknek elérnie, hogy tömegesen távozzanak a megyei közigazgatási karból. 6 3 Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal III. Pest 1858. 341.; Kempelen Béla: Magyar nemes családok III. Bp. 1912. 350.; Dolinay két minősítési táblázata. Sátoraljaújhely, 1856. máj. 12. és Nagyvárad, 1857. jan. 21. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára D 191 Abszolutizmus kori levéltár, M. kir. helytartótanács, elnöki iratok (a továbbiakban: MNL OL D 191) 44.III.1863. 4 Staats-Handbuch der sämmtlichen Verwaltungsgebiete des Königreiches Ungarn, für das Jahr 1859. (Hof- und Staats-Handbuch des Kaiserthumes Österreich für das Jahr 1859. Vierter Theil.) Wien 1859. 239.; Hivatalos rész című rovat. Sürgöny, 1861. április 10. 5 F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok. Bp. 1987. 507.; Bona Gábor: Kossuth Lajos kapitányai. Bp. 1988. 177. 6 Dolinay Péter jelentése Pálffyhoz. Máramarossziget, 1861. dec. 30. Melléklet: „Máramaros megye Tisztikarának névsora”. MNL OL D 191 236.III.1862. Ez cáfolja Várady Gábor későbbi visszaemlékezésének erre vonatkozó állítását. Várady Gábor: Hulló levelek. 2. füzet. M.sziget [Máramarossziget] 1894. 221.
