Századok – 2018
2018 / 1. szám - MAGYARORSZÁGI MIGRÁCIÓK - Pálvölgyi Balázs: Lehetetlen küldetés. A magyar migrációs politika kihívásai (1900-1924)
PÁLVÖLGYI BALÁZS 143 módokat választották. Éppen ezért a kormányzat újabb megoldás kidolgozása mellett döntött, s így került sor egy újabb szervezet, a rövid életű Magyar Pénzügyi Syndicatus létrehozására. Emellett tárgyalásokat kezdett a Cunarddal is, amely korábban igyekezett lehetőséghez jutni az átutalási forgalom kezelésében. Ezzel nem sikerült ugyan érdemi változást elérni, de igazán nagytömegű visszavándorlás híján, úgy tűnik, az ellenőrzött pénzváltó helyek létesítése valamelyest mégis segített a helyzet rendezésében. 68 Új kivándorlási perspektívák – korszakhatár Míg a háború előtt a magyar migrációs folyamatokat az Egyesült Államokba irányuló kivándorlás határozta meg, a háborút követően ez teljesen megváltozott. A bevándorlás korlátozását célzó amerikai politikai törekvések ekkorra, hosszas küzdelmek után eredménnyel jártak, s az 1921-es, majd 1924-es kvóta-törvény az Egyesült Államokba történő magyarországi kivándorlást a háborút megelőző időszak töredékére szorította vissza.69 Az egyes országokra lebontva meghatározott bevándorlási kvóták rendszere Magyarország számára évi néhány száz helyet biztosított csupán, így a kivándorlás irányai szükségképpen megváltoztak, s az Egyesült Államok helyét a kivándorlási célterületek között a dél-amerikai országok, elsősorban Argentína, kisebb részben Brazília, míg Európában Franciaország és Belgium vették át. 70 A háborút követően Franciaország vált a legnagyobb, a magyar kivándorlók számára könnyen elérhető bevándorlási célországgá.71 A francia kormány rende zett formában kívánta megoldani a munkaerő-igény kielégítését, ezért szerződések megkötésére került sor kivándorló államokkal, így elsőként Lengyelországgal, 68 Gr. Sigray Antal kerületi kormánybiztos az amerikai kivándorlók pénzének átutalása tárgyában a pénzügyminiszternek. Szombathely, 1921. febr. 18., MNL OL K 26-1248-1921-XXI-1535.; Thirring G.: Hungarian Migration of Modern Times i. m. 435. 69 A bevándorlás korlátozásával kapcsolatos korábbi törekvésekhez lásd James S. Pula: American Immigration Policy and the Dillingham Commission. Polish American Studies 37. (1980) 5–31.; A kvótatörvényekkel kapcsolatban lásd Warner A. Parker: The Quota Provisions of the Immigration Act of 1924. The American Journal of International Law 18. (1924) 738.; Edward P. Hutchinson: Immigration Policy Since World War I. Annals of the American Academy of Political and Social Science, Reappraising Our Immigration Policy 262. kötet (1949) 1. sz. 15–21., itt: 16.; Frank Tibor: Kettős kivándorlás. Budapest–Berlin–New York 1919–1945. Bp. 2012. 145–148. 70 A magyar kivándorlásnak az 1924. évre vonatkozó hozzávetőleges statisztikai adatai. MNL OL Külügyminisztériumi levéltár, a miniszter kabinetjének iratai (K 58) 50-1920-1926-7-72.; Thirring, G.: Hungarian Migration of Modern Times i. m. 434. 71 A párizsi magyar követség jelentése a magyar kivándorlásról Franciaországba. Párizs, 1923. szept. 22. MNL OL K 149-PTI-651f2-3-1924szn3.; François Fejtő: Les exilés hongrois en France. In: L’émigra tion politique en Europe aux XIXe et XXe siècles. Actes du colloque de Rome (3–5 mars 1988). (Publications de l’École française de Rome, 146) Rome 1991. 485–495.; Balázs Ablonczy: Instead of America. Immigration and Governmental Influence in the Hungarian Émigré Community of France between the Two World Wars. Hungarian Historical Review 1. (2012) 315–336.
