Századok – 2018
2018 / 6. szám - MŰHELY - Berecz Anita: Választók és választottak. Az egri képviselő-testületi tagok rokoni kapcsolatai a dualizmus korában
VÁLASZTÓK ÉS VÁLASZTOTTAK 1384 meghaladta. A harmadik negyedben ugyanez a tendencia zajlott le, hiszen míg a század közepén a birtok (dominánsan házbirtok) cenzus volt a legmagasabb (129 választó) és az ingatlaneladás mértéke volt a legalacsonyabb, addig a századfordulót követően a birtok cenzus jelentőségét veszítette, átadva a helyet a második negyedhez hasonlóan a kereskedelem és leginkább az ipar számára. Hasonlóan az első negyedhez, annyi különbséggel, hogy a végzettség és kereskedelem után választójogot szerzett személyek számában nem történt változás, ettől függetlenül az egész korszakban élénk volt az ingatlanpiac. A negyedik negyedben nem tapasztalunk kiugró adatokat, az ipar és kereskedelem a birtok jelentőségét is meghaladta, ezzel együtt a tulajdonosi mobilitás az 1880-as években indult el. Az első és második negyedben tehát elsődlegesen a végzettség és kereskedelem alapján kerültek a kerület névjegyzékébe a választók, míg a tradicionálisabb harmadik és negyedik negyedben az ipar és a kereskedelem, illetve a ház és földbirtok volt mérvadó. A külvárosi kerületekben folyamatosan magas volt a házbirtok cenzus alapján választójoggal rendelkező személyek száma annyi különbséggel, hogy a hatvani harmadik negyedben már az 1848-as években magas volt az értelmiség száma, a századfordulóra azonban itt is a jövedelem lett jelentősebb, hasonlóan a maklári első és második negyedekhez. 1. táblázat A belvárosi negyedek ingatlan eladási aránya, a képviselők cserélődési arányával összehasonlítva I. II. III. IV. 1860-as évek 2,4% 19,0%-21,4% 2,4% 1870-es évek 11,0%-14,0% 2,7%-10,2% 1880-as évek 6,8%-43,1% 4,8% 13,2% 1890-es évek-0,3%-13,6% 4,2% 2,8% 1900-as évek 1,0% 6,4% 2,7%-7,9% 1910-es évek 2,8% 9,6%-9,8% 6,5% Tagok fluktuációja-14,5-2,9 10,5-11,9 Stabil Átlagos Megújuló Stabil Forrás: a szerző adatbázisa alapján történt számítások Amennyiben az adott kerületben az új emberek száma jelentősen meghaladta a városi átlagot, akkor a megújuló kategóriába soroltam; ha alul maradt tőle, akkor a sta bil; illetve az átlagos kategóriába, ha csak kevés eltérés volt. A legkiugróbb értéket a megújuló harmadik negyedben figyelhetjük meg, ahol a birtok cenzus a század végére lecsökkent, ezzel párhuzamosan folyamatos volt az ingatlanok eladása, ami pedig hatással volt a magas képviselői fluktuációra is. Míg a második negyedben az ingatlan eladás jelentőségével azonos szinten volt a képviselők fluktuációja is, addig a századfordulót követően, a birtok cenzus csökkenésével feltételezhetően az ingatlannal
