Századok – 2018

2018 / 1. szám - MAGYARORSZÁGI MIGRÁCIÓK - Pálvölgyi Balázs: Lehetetlen küldetés. A magyar migrációs politika kihívásai (1900-1924)

PÁLVÖLGYI BALÁZS 139 elsősorban az állami szolgálatban állóknak az ország biztonságosnak vélt terüle­teire, elsősorban a fővárosba való áramlása. 50 Ez a helyzet tovább súlyosbította az ellátási nehézségeket, a lakáshiányt (el­sősorban a fővárosban), s a kormányzat tisztában volt azzal, hogy nem állnak rendelkezésére a megfelelő erőforrások a helyzet kezelésére.51 Égetővé vált a menekültkérdés minél gyorsabb megoldása, így már 1918 végén sor került a menekültek további beáramlását lassítani, illetve megakadályozni kívánó in­tézkedések meghozatalára, s ismételten felmerült az osztrák állampolgárnak tekintett, még az országban tartózkodó, túlnyomórészt galíciai menekültek el­távolításának szükségessége.52 A kormány nem csupán az erőforrások szűkös ­sége miatt kívánt a menekültek megszállt területekről történő beáramlásának véget vetni, hanem azért is, mert a fegyverszüneti egyezmény értelmezésével arra a következtetésre jutott, hogy az utódállamok által megszállt területek sor­sát majd a békeszerződés határozza meg, addig ezek továbbra is a magyar állam részét képezik, s így a közigazgatás szervei a korábbiaknak megfelelően működ­hetnek tovább.53 Nem kívánta tehát elősegíteni, hogy a megszállt területekről a magyar nemzetiségű lakosság tömeges elmenekülése rontsa a magyar tárgyalási pozíciókat. Mivel az utódállamok az adott területek mielőbbi tényleges és teljes birtokba vételére törekedtek, a rengeteg helyi konfliktus szükségszerűen táplál­ta a menekültek további beáramlását. 54 50 A hadügyminiszter a nemzetiségügyi miniszternek a cseh-szlovák fosztogatásokról. Bp., 1918. dec. 19. MNL OL Miniszterelnökségi levéltár, Magyarországon élő nemzetiségek önrendelkezési joga elő­készítésével megbízott tárca nélküli miniszter iratai (K 40) 5-1919-VI-2. 51 5434/1918 ME sz. rendelet. A lakásszükség enyhítése. Belügyi Közlöny 23. (1918) 1642–1645.; A menekülők Budapestre özönlése ellen. Budapesti Hirlap, 1918. december 8. 52 BM 147 991/1918 körrendelet. A rendkívüli viszonyok következtében hivatali székhelyükről eltá­vozni kényszerült vármegyei alkalmazottak anyagi helyzetének enyhítése. Belügyi Közlöny 23. (1918) 1704–1707.; BM 150 000/1918 körrendelet. A rendkívüli viszonyok következtében hivatalos műkö­désüket abbahagyni vagy hivatali székhelyükről eltávozni kényszerült városi alkalmazottak anyagi hely­zetének enyhítése. Belügyi Közlöny 23. (1918) 1708–1710.; BM 150330/1918 az idegen csapatok által történt területi megszállás, vagy betörés következtében székhelyükről eltávozni kényszerült közsé­gi, kör és segédjegyzők anyagi helyzetének enyhítése. Belügyi Közlöny 23. (1918) 1710–1712.; A me­nekültek Budapestre özönlése ellen. Budapesti Hirlap, 1918. december 7. 9.; A rendőrség és a mene­kültek. Pesti Hirlap, 1918. december 7. 8.; A menekülők Budapestre özönlése ellen. Budapesti Hirlap, 1918. december 8. 9. 53 Batthyány Tivadar: Beszámolóm II. Bp. É. n. 15–16.; Armistice Agreements. Terms of the Armistice Agreements Concluded between the Allied and Associated Governments and the Governments of Germany, Austria-Hungary and Bulgaria. http://archive.org/stream/armisticeagreeme00alli/armistice­agreeme00alli_djvu.txt (letöltés 2016. jan. 29.); Mémorandum concernant les effets des émoluments des fonctionnaires réfugiés sur le budget de l’État, 1925. MNL OL Pénzügyminisztériumi levéltár, Genfi tárgyalásokra kiküldött pénzügyi delegáció (K 288) 3-X/b3.-2. 54 Lásd pl. Hadügyminiszter a nemzetiségügyi miniszternek, incidensek a benyomuló csapatokkal. Bp., 1919. jan. 1. MNL OL K 40-5-1919-VI-17.; A megszállott területek. Budapesti Hirlap, 1919. március 6. 2.

Next

/
Thumbnails
Contents