Századok – 2018
2018 / 6. szám - ÖSSZEOMLÁS 1918 - Glant Tibor – Juhász Balázs – Ablonczy Balázs: Nemzetközi segély- és segítőakciók a volt Osztrák–Magyar Monarchia területén (1918–1923)
NEMZETKÖZI SEGÉLY- ÉS SEGÍTŐAKCIÓK A VOLT OSZTRÁK–MAGYAR MONARCHIA TERÜLETÉN 1346 befolyás megerősítésére és a gazdasági behatolás előkészítésére. Már a Budapestre érkező első francia katonatiszteknek és diplomatáknak is egyik első dolga volt könyveket és folyóiratokat kérni Párizstól a budapesti közönség számára. A francia befolyás növelésének, a praktikus (gazdasági), valamint az altruista (közlekedés helyreállítása a dunai régióban) szempontok keveredésének egyik kitüntetett terepe volt a Dunával kapcsolatos francia politika. A több ország tulajdonába jutott és ezért szétzilálódott vasúthálózat helyett, illetve mellett, a nagyvárosok – elsősorban Budapest – szén- és kőolaj-ellátásában a francia döntéshozók fontos szerepet szántak a dunai hajóparknak. 97 A Duna Victor Hugo-tól (Keleti énekek, 1829) kezdve, Michelet-n ( La Pologne Martyre, 1863) át Verne Gyuláig ( A dunai hajós , 1908) megbűvölte a francia pub likumot, különösen a 19. század második felében. Erről az erős orientalizmussal kevert vonzalomról eddig jobbára csak riportkönyvek születtek, történeti-eszmetörténeti feldolgozás nem.98 Az utazás és az egzotikum iránti érdeklődés azonban hamar átadta a helyét a konkrét stratégiai kezdeményezéseknek. A krími háborút lezáró párizsi békeszerződés 1856-ban felállította az európai nagyhatalmak képviselőiből az Európai Duna-bizottságot, amely gyakorlatilag nemzetközi ellenőrzés alá vonta a Duna Brăila és a Fekete-tengeri torkolat közé eső szakaszát, egyúttal pedig erősen limitálta a Román Fejedelemségek szuverenitását az adott folyamszakaszon.99 1878-ban a már létrejött Románia is tagja lett a bizottságnak, amelynek fennhatóságát alapításakor időlegesnek szánták, ám nagyhatalmi nyomásra mandátumát időről időre meghosszabbították. Miközben a nemzetközi szervezet egy sor, a hajózás szempontjából fontos feladatot elvégzett (meder kotrása, folyószabályozás, egészségügyi rendszer kiépítése, építkezések Galacon és Sulinán stb.), kitűnő szakmai gyakorlóterepe volt azoknak a diplomatáknak, akiket aztán megtalálunk az első világháborút lezáró békeszerződések környékén. Pierre de Margerie, a francia külügyminisztérium politikai igazgatója például 1906–1907-ben volt Franciaország képviselője a bizottságban, vagy a háború után François Charles-Roux, későbbi prágai és vatikáni követ, majd a francia külügyminisztérium főtitkára, a francia gyarmati lobbi befolyásos szereplője 1925–1926-ban. Az első 97 A Szövetségközi Duna-bizottság lapja a bizottság első helyen a vasútvonalak helyettesítését jelölte meg. Lásd Le but du journal. Le Danube International. Journal Officiel de la Commission Interalliée du Danube 1. (1920) 1. sz. 9. 98 Catherine Horel könyvében található egy fejezet a Duna magyarországi szakaszának francia percepciójáról az útleírásokban. Lásd De l’exotisme à la modernité. Un siècle de voyage français en Hongrie (1818–1910). Bp. 2004. 11–15., illetve a rövid utalást a kérdésre lásd Jean-Claude Caron-Michel Vernus: La question d’Orient et les Balkans de 1815 à 1914. Nationalités, minorités et modèles nationaux. In: Uő: L’Europe au 19e siècle. Des nations aux nationalismes (1815–1914). Paris 2015. 219–258. 99 A bizottság első 75 évének monumentális összefoglalását lásd La Commission européenne du Danube et son oeuvre, de 1856 à 1931. Paris 1931. Ennek alapján ismerteti működését magyarul Vas Leó: Az Európai Dunabizottság 75 éves működése. Vízügyi Közlemények 15. (1933) 1. sz. 184–212.
