Századok – 2018
2018 / 6. szám - ÖSSZEOMLÁS 1918 - Glant Tibor – Juhász Balázs – Ablonczy Balázs: Nemzetközi segély- és segítőakciók a volt Osztrák–Magyar Monarchia területén (1918–1923)
NEMZETKÖZI SEGÉLY- ÉS SEGÍTŐAKCIÓK A VOLT OSZTRÁK–MAGYAR MONARCHIA TERÜLETÉN 1336 1918 decemberében Bécsben felállt az Olasz Fegyverszüneti Bizottság, élén Roberto Segre vezérőrnaggyal.39 A Segre-féle bizottság hamarosan civil feladatokat is magára vállalt. Mivel az új államok egy részével Olaszország még nem állt diplomáciai kapcsolatban, a római Külügyminisztérium helyett a Segre-féle albizottságok lettek az első olasz diplomáciai állomáshelyek a formálódó közép-európai államok területén. A katonai vezetés szemében a gazdasági eszközökkel történő pozícióépítés egyik eszközének számított az utódállamokban érzékelt humanitárius problémák mérséklésére tett kísérlet. A „nagy terv” megvalósításával kapcsolatban eleinte nem volt aki elvitassa a katonáktól a döntéshozatal jogát. Később a Külügyminisztérium is kiküldte saját képviselőit, de ők az esetek többségében egészen 1919 őszéig háttérbe szorulva dolgoztak, a tanulmány tárgyát képező humanitárius kérdéseket illetően mindenképpen. 40 1919. február 23-án Segre jelentette, hogy az osztrák gazdaság milyen lehetőséget kínál Olaszország számára, és ezt miért és miként érdemes kiaknázni. 41 Majd a katonai hatóságok is készítettek egy felmérést a volt Monarchia gazdaságáról.42 Ezek már az olasz Főparancsnokság által szorgalmazott irányvonal meg nyilvánulásai voltak, amely szerint addig kell a régióban pozíciókra szert tenni, amíg a hatalmi és gazdasági vákuum ezt lehetővé teszi, s ennek érdekében a katonai megfigyelőknek be kell avatkozniuk a gazdasági kérdésekbe is. Ez a koncepció felhasználható eszköznek tartotta a segélyszállítmányokat is, hiszen a segítség az éhező lakosságban szimpátiát keltett, a megrendelő kormányok pedig megfizették a segélyként érkező olasz termékeket, vagy legalábbis az olasz közvetítői szolgáltatást. A segélynek mindig két típusa volt: az adott képviselet jellemzően ellátta a helyi olasz kolóniát, általában politikai, és nem piaci áron;43 s ehhez társultak 39 Trianon és az olasz diplomácia. Dokumentumok a békeszerződés előkészítéséről 1919–1920. Vál., ford., bev., jegyz. Juhász Balázs. Bp. 2018. Nr. 4. Armando Diaz Vittorio Emanuele Orlandónak, Vittorio Italo Zupellinek, a Haditengerészeti Vezérkarnak és a Külügyminisztériumnak. Olaszország [Abano], 1918. dec. 20. 4.; Uo. Nr. 5. Scipione Scipioni Vittorio Emanuele Orlandónak, illetve tájékoztatásul Vittorio Italo Zupellinek és Sidney Sonninónak. Olaszország [Abano], 1918. dec. 25. 19:50. 5. 40 Trianon és az olasz diplomácia i. m. Nr. 66. Tommaso Tittoni Armando Diaznak és Carlo Sforzának. Párizs, 1919. aug. 20. 105–106. 41 Archivio Storico del Ministero degli Affari Esteri e per la Cooperazione Internazionale (a továbbiakban: ASDMAE), Rappresentanza Vienna, 251., 1., 2663S. sz. jelentés. Roberto Segre a Főparancsnokságnak. Bécs, 1919. febr. 23.; Roberto Segre Guido Romanellinek is feladatul szabta a magyarországi olasz gazdasági pozíciók kiépítésének elősegítését, igaz a kényes ügyekbe csak részlegesen avatták be, ami miatt panaszkodott is. Romanelli, G.: Nell’Ungheria i. m. 63–66., 94., 96. 42 Archivio dell’Ufficio Storico dello Stato Maggiore dell’Esercito E–9, 7, 30., sz. n., Ufficio Studi per la ricostruzione economica dopo la guerra. Sezione „Politica industriale e Commerciale”: Sull’economia dei nuovi stati sorti dall’ex Impero Austro-Ungarico e sui loro rapporti commerciali internazionali con speciale riguardo all’Italia. Milánó, 1919. máj. 24. 43 A bécsi olasz kolónia esetében a piaci árat 1920 januárjában vezették be, miközben olasz területen ekkor még megmaradt az élelmiszerek kedvezményes politikai ára. Archivio Centrale dello Stato (a továbbiakban: ACS), PCM PGM, 196., 2065. sz. távirat. Paolo Murialdi Francesco Nittinek. Róma, 1920. jan. 9.