Századok – 2018
2018 / 6. szám - ÖSSZEOMLÁS 1918 - Glant Tibor – Juhász Balázs – Ablonczy Balázs: Nemzetközi segély- és segítőakciók a volt Osztrák–Magyar Monarchia területén (1918–1923)
GLANT TIBOR – JUHÁSZ BALÁZS – ABLONCZY BALÁZS 1323 nemzetközi, nemzeti és egyházi szervezetek azonban kínosan ügyeltek arra, hogy a külvilág számára maguk is láthatóak maradjanak. A vöröskeresztes szervezetek például létrehozták a Vöröskeresztes Társaságok Szövetségét (League of Red Cross Societies), a kvékerek pedig angol–amerikai kooperációban (Friends War Victims Relief Committee és American Friends Service Committee, a továbbiakban: Friends) működtek Bécsben és Budapesten is. Ugyancsak az ARA ernyője alatt működött az eredetileg az angolok által életre hívott Gyermekmentő Alapítvány (Save the Children Fund, a továbbiakban: SCF) és annak ARA-s változata, az Európai Gyermekekért Alapítvány (European Childrens’ Fund, a továbbiakban: ECF), az amerikai Young Men’s, illetve Women’s Christian Association (a továbbiakban: YMCA, illetve YWCA) és a Jewish Joint Distribution Committee (a továbbiakban: Joint), az első nemzetközi zsidó segélyszervezet is. Az ARA (szovjet-)oroszországi munkáját bemutató könyvében H. H. Fisher további tucatnyi közreműködő szervezetet nevez meg. Végül a kilenc legfontosabb szervezet együtt hozta létre 1920 őszén az Európai Segélyezési Tanácsot (European Relief Council, a továbbiakban: ERC). Az ERC és az ARA nagyban támaszkodott a segélyezendő államok politikai elitjeire és társadalmi vezetőire, de alkalmanként kreatív módon is szerzett pénzt a működésre.6 Ez a fél világot (egészen pontosan kilenc időzónát) átfogó, korábban elképzelhetetlenül nagy forrásokat és emberek tízezreit megmozgató humanitárius segélyezési kampány a mennyiségi mellett minőségi változásokat is hozott, és a háború utáni politikai rendezésben is fontos szerepet játszott. Az új, transznacionális segélyezési modell három dimenziója Az első világháborút követő átmeneti időszakban kialakult új segélyezési modellnek három dimenziója volt. A programok működtetésére létre kellett hozni egy új gazdasági keretet, kezelni az új helyzetben előállt jogi dilemmákat, és összehangolni a segélyezést a helyi és nemzetközi politikai fejleményekkel. Ez a „forradalmian” új modell mindhárom dimenziójában új eszközöket vonultatott fel – transznacionális keretek között. A hagyományos nemzeti és nemzetközi keretek ugyanis nem, vagy csak részben működtek, így a sikeresség érdekében teljesen új mechanizmusokat kellett kialakítani, alkalmanként még nem, vagy ténylegesen már nem is létező országok bevonásával. 7 A háború végéig a segélyezés önkéntességi alapon, civil és egyházi szinten szerveződött, és elsősorban a hadifoglyokra, háborús sebesültekre és áldozatokra 6 H. H. Fisher: The Famine in Soviet Russia, 1919–1923. The Operations of the American Relief Administration. New York 1927. 138–172. 7 Bruno Cabanes: The Great War and the Origins of Humanitarianism, 1918–1924. Cambridge 2014. 1–17.
