Századok – 2018

2018 / 6. szám - ÖSSZEOMLÁS 1918 - Murber Ibolya: Az osztrák és a magyar válságkezelés 1918–1920. Hasonlóságok és különbségek a közös birodalom összeomlását követően

AZ OSZTRÁK ÉS A MAGYAR VÁLSÁGKEZELÉS 1918–1920 1318 írta alá, ami egyben Magyarország de facto elismerését is jelentette. Továbbá rögzítette az ország déli és a keleti de facto határait a kijelölt demarkációs vonalak mentén. A következő hónapok eseményei nyilvánvalóvá tették, hogy az utódállamok nem tartották tiszteletben ezeket a provizórikus határokat. Más ilyen típusú nemzetközi elismerést és szimbolikus sikert azonban nem könyvelhetett el az ország Károlyi tevékenysége idején. A hiányzó külpolitikai sikerek, a komplex gazdasági és belpolitikai válságállapot tovább terhelték a kiskoalícióként működő kormány helyzetét, és felerősítették a hitet a radikális megoldások szükségességében. Különösen céltudatosan tevékenykedtek a moszkvai megbízással és finan­szírozással működő magyar kommunisták az amúgy is instabil kormány­zat további gyengítése érdekében. A Borsányi-féle Kun Béla életrajz szerint a háború előtt Kolozsváron élő Kunnak nem tartott két napnál tovább, hogy 1918. november elején egy pártházat béreljen a Conti utcában és az akkor alapított kommunista pártújságot megjelentesse, miközben nyomdai pa­pírt csak a feketepiacon lehetett – egyértelműen drágábban – beszerezni. 88 Az ellenálló képességét fokozatosan elvesztő magyar államiság és a külső és belső állami szuverenitás csökkenése a versailles-i döntéshozók figyelmét is magára vonta.89 Mivel a bolsevizmus ellen segítséget kérő Károlyi továbbra is ragaszkodott Magyarország területi integritásához, a párizsi döntéshozók részéről a nemzetközi segítségnyújtás egyet jelenthetett volna a magyar terü­leti integritás jogosságának és fenntarthatóságának elismerésével.90 Az ország külpolitikai kitettségét és gyengülő államiságát mutatta az a tény is, hogy a Tanácsköztársaság kikiáltásához elegendőnek bizonyult a szovjet-orosz támo­gatásnak köszönhetően helyzeti előnybe került kommunista párt államiságot és központi hatalmat gyengítő populista tevékenysége. Az első európai kom­munista párt, az auszt riai is jelentős anyagi, személyi és propaganda támoga­tást kapott Moszkvából,91 mégis az osztrák szociáldemokrata párt az erős balra nyitásnak és a munkás- és katonatanácsok feletti befolyásának köszönhetően képes volt megakadályozni a bolsevik propaganda térnyerését.92 Magyarország szűk külpolitikai mozgásterét az is jól mutatta, hogy az 1919. augusztus elseje utáni jobboldali fordulatot nem egy győztes polgárháborús pozíció, hanem 88 Borsányi György: Kun Béla. Politikai életrajz. Bp. 1979. 91. 89 Sir Thomas Cunningham, a bécsi katonai misszió vezetője számos jelentésében foglalkozott a buda­pesti erősödő szélsőbal aktivitással és tartott egy budapesti és bécsi bolsevik fordulattól. 90 Romsics Ignác: A trianoni békeszerződés. Bp. 2001. 105. 91 Erről bővebben lásd Ibolya Murber: Einflüsse der russischen Revolutionen auf die Sozialisten Otto Bauer und Bela Kun. In: Russische Revolutionen 1917 i. m. 149–163. 92 Hans Hautmann: Rätebewegung und KPÖ von 1918 bis 1938. In: Die umkämpfte Republik. Österreich 1918–1938. Hrsg. Stefan Karner. Innsbruck–Wien–Bozen 2017. 175–180., itt: 176.

Next

/
Thumbnails
Contents