Századok – 2018
2018 / 1. szám - MAGYARORSZÁGI MIGRÁCIÓK - Pálvölgyi Balázs: Lehetetlen küldetés. A magyar migrációs politika kihívásai (1900-1924)
LEHETETLEN KÜLDETÉS 132 kivándorló utáni bevételt garantált a Cunardnak, amit könnyen lehetett úgy értelmezni, hogy a kormány meghatározott számú kivándorló biztosítását vállalta. Ez felkeltette Washington érdeklődését is, hiszen az amerikai bevándorlási törvények nem tették lehetővé az államilag támogatott kivándorlók belépését az országba. Az európai, elsősorban az „új kivándorlás” okainak és jellegzetességeinek feltárása érdekében az amerikai kormány bevándorlási felügyelőket is kiküldött, akik olykor az érintett országok hivatalos szerveit is zavarba ejtő módon, a legszélesebb körből gyűjtött információkkal látták el Washingtont.21 A kormány végül több társaság – köztük a német társaságokat is tagjai között tudó Continental Pool ‒ számára is adott engedélyt kivándorlók szállítására, de a Cunardéhoz hasonló, a társaságok által nyújtott szolgáltatás részletes meghatározását tartalmazó szerződés megkötése elmaradt.22 A Pool társaságaival való kiegyezésre nem csu pán azok érdekérvényesítő-képessége, illetve a tényleges helyzetbe való beletörődés miatt került sor. A versenyképes állami hajótársaság létrehozásának lehetetlensége miatt a „fiumei vonal” olykor kapacitáshiánnyal küzdött még úgy is, hogy a hazai kivándorlás legforgalmasabb útja változatlanul az észak-német kikötőkön át vezetett.23 A fiumei útirány kötelezővé tételével a kormány tulajdonképpen a jogosulatlan kivándorlók kiszűrésének legkézenfekvőbb lehetőségét választotta, hiszen itt saját hatóságai ellenőrizhették a forgalmat. A logikus lépés azonban a fenti okok miatt csak korlátozottan váltotta be a hozzá fűzött reményeket. 24 Pénzutalások kérdése A kivándorlók számára pénzügyi szolgáltatásokat – többek között pénzküldési szolgáltatást – nyújtók – akik a legtöbb esetben boltosok, hajójegy-ügynökök is voltak – lényegében teljesen ellenőrizetlen módon működtek, s törvényszerű volt a Passenger Shipping Cartels and Their Effect on Trans-Atlantic Migration. The Review of Economics and Statistics 90. (2008) 119–133., itt: 121. 21 Marcus Braun: Immigration abuses: glimpses of Hungary and Hungarians: a narrative of the expe riences of an American immigrant inspector while on duty in Hungary, together with a brief review of that country’s history and present troubles. New York 1906. 82–84.; Tibor Frank: „For the Informa tion of the President” U.S. Government Surveillance of Austro-Hungarian Emigration 1891–1907. In: Uő: Ethnicity, Propaganda, Myth-Making. Studies on Hungarian Connections to Britain and America 1848–1945. Bp. 1999. 108–131., itt: 119. 22 A belügyminiszter a Continental Pool társaságok engedélyéről. Bp., 1914. márc. 4. MNL OL K 150-3609-V-20-ad7. Összefoglaló a hajóstársaságokról. Dátum nélkül [1915]. MNL OL K 150-360-V-20. 23 A Cunard szerződés, Kivándorlási Értesítő, 1904. augusztus 9. 9.; BM 1904/40.000 körrendelet a kivándorlásról szóló 1903:IV. tc. életbeléptetése és végrehajtása tárgyában. Magyarországi Rendeletek Tára 34. (1904) 125–128.; BM 113.678/1904 körrendelet. A Fiumén át el nem szállítható kivándorlóknak az észak-nyugati európai kikötők felé irányítása tárgyában. Belügyi Közlöny 9. (1904) 604. 24 A Magyar Szent Korona országainak kivándorlása i. m. 47–48., 75.
