Századok – 2018
2018 / 6. szám - ÖSSZEOMLÁS 1918 - Bódy Zsombor: Gyár és földbirtok a nagy háborúban és az összeomlásban
BÓDY ZSOMBOR 1289 A földbirtokreformról szóló törvény előkészítésének lezárultával egy időben Nagyatádi nyilvánosságra hozta saját földreform-koncepcióját. Ez merőben szokatlan volt, hiszen a kormány tagjai közötti ilyenfajta nyilvános konfliktusok rendkívül ritkák voltak.87 A vita végül gróf Teleki Pál miniszterelnök közreműködésével simult el oly módon, hogy némely részletkérdésben Rubinek engedett, ám a lényeget illetően az ő koncepciója valósult meg.88 Bár Nagyatádi végre megkap ta a földművelésügyi miniszteri posztot, ennek ára láthatóan éppen az volt, hogy elfogadja a Rubinek-féle földbirtokreform elképzelést, így a nevét kölcsönözte egy olyan törvényhez, amit kifejezetten ellenében alkottak meg. 89 A mezőgazdasági kamarák felállításának és a földreformtörvény meghozatalának ez az összefüggése eddig elkerülte a történetírás figyelmét. Egyértelmű, hogy a kamara létrehozatala, amelynek az állami szervek mellett kizárólagos szerepet juttattak a földbirtokrendezés lebonyolításában, a közép- és nagybirtokos szempontok érvényesülésének garanciája volt.90 A mezőgazdasági kamarák megteremtésével és a földosztás lebonyolításában nekik juttatott szereppel sikerült helyreállítani a közép- és nagybirtokos rétegek, továbbá a közigazgatási hatóságok – amelyekre az Országos Földbirtokrendező Bíróság eljárásaiban helyi szinten támaszkodott – tekintélyét és befolyását a vidéki társadalomban, s egyúttal stabilizálni az egész politikai rendszer ellenőrzését a vidéki társadalom felett. A földreform végrehajtása során sikerült azt is elég pontosan meghatározni, hogy mekkora az a legkisebb felosztandó földterület, amelynek feláldozásával semlegesíthetőek a mezőgazdasági munkás réteg igényei. A juttatások nyomán – mivel kamarai és közigazgatási pozícióik révén ők maguk döntöttek arról, hogy ki mekkora földterületet kap – a helyi elitek pozíciói feltehetőleg rendkívül megerősödtek.91 Miközben nem jöttek ugyan létre önállóan megállni képes gazdaságok, a mezőgazdasági munkások számára az ingatlanbirtoklás mégiscsak azt jelentette, hogy a korábbiakhoz képest sokkal inkább integrálódtak a helyi társadalomba.92 E kötöttség eredményeként a 87 Az ellenjavaslat. Köztelek 30. (1920) 29. sz. 1–2. Értékelésük szerint a Nagyatádi-tervezet Buza Barnáéra hasonlít, amikor feloszthatónak mondja ki az 500 holdon felüli birtokokat és a végrehajtást magukra a községekre bízná. 88 A politikai konfliktus lezajlásáról tudósít A birtokreform. Köztelek 30. (1920) 30. sz. 1.; Megegyezés a földreform kérdésében. Köztelek. 30. (1920) 31. sz. 1. 89 Vö. Gunst P.: Az 1920. évi földreform i. m. 255–258.; Nagy J.: Földbirtokpolitika i. m. 47–55. 90 A mezőgazdasági kamarák tényleges felállításának dokumentumai: MNL OL K 184 2423. cs. A közigazgatás szervezésében megyénként a községek felében álltak fel a kamara legalsóbb szintű szervei, s onnan felfelé haladva a járási és megyei szervezetek. E folyamat részletes tárgyalására itt nincs mód. A kamarákról általában lásd Strausz Péter – Zachar Péter Krisztián: Gazdasági és szakmai kamarák Magyarországon és az Európai Unióban. Bp. 2008. A két világháború közötti mezőgazdasági kamarákról lásd Strausz Péter: Kamarák a két világháború közötti Magyarországon. Bp. 2008. 65–83. 91 A kérdésről sajnos nem állnak rendelkezésre lokális kutatások. Nagy József tárgyalta a végrehajtásról szóló sajtóközleményeket és parlamenti vitákat lásd Nagy J .: Földbirtokpolitika i. m. 99–103. 92 A földreform számszerű eredményeit lásd Uo. 148–149.
