Századok – 2018
2018 / 6. szám - ÖSSZEOMLÁS 1918 - Bódy Zsombor: Gyár és földbirtok a nagy háborúban és az összeomlásban
GYÁR ÉS FÖLDBIRTOK A NAGY HÁBORÚBAN ÉS AZ ÖSSZEOMLÁSBAN 1272 történt kísérlet. Közép-Európában máshol, mindenekelőtt Németországban és Ausztriában e munkásszerveztek átfogták, és mintegy a polgári rétegekkel szemben egy ellentársadalomba integrálták az ipari munkásságot. Ennek a szervezeti hálónak pedig a munkáspárt jelenléte a politikai térben biztosított megfelelő működési garanciát. Ezekben az országokban azonban a munkásságot átfogó szervezeti háló nem próbálta meg felszámolni a gazdaság piaci működésmódját, és nem akarta kiszorítani a gazdasági és politikai döntéshozatali folyamatokból a nem munkás társadalmi csoportok képviselőit. 42 Magyarországon ezzel a kísérlettel az eredetileg a munkásságra épülő szervezeti hálózat már túlnőtt a lehetőségein. Amikor a Tanácsköztársaság összeomlása bekövetkezett, a munkás társadalmat átfogó intézményrendszert súlyos csapások érték. A szociáldemokrata párt, amikor erre az 1918-as összeomlás után lehetősége nyílt, nem a munkajogi vagy szociálpolitikai jogszabályok rögzítésével igyekezett javítani bázisa helyzetén, hanem szervezetei hatalmi helyzetének erősítésével. Ez azonban a politikai folyamatokban nem bizonyult maradandónak, a túlfeszített hatalmi törekvések kudarchoz vezettek.43 Bár a budapesti agglomerációban a munkásság meghatározó súllyal rendelkezett, Magyarország mégis alapvetően agrárország volt, s ez lehetetlenné tette az ipari munkásság szervezeteinek, hogy politikai uralmukat stabilizálják. A falusi társadalom belső konfliktusai a háború nyomán A falusi társadalomban zajló folyamatok részben más természetűek voltak, mint az ipar világára jellemző háborús változások. A háború és a mozgósítás nagymértékben hozzájárult a korábbi – amúgy is átalakulóban lévő – paraszti életforma bomlásához. A magyar agrártársadalom egyik jellegzetessége az volt, hogy a mezőgazdaságból élők hatalmas tömegéhez képest viszonylag kevesen voltak azok, akik kisméretű, családi keretek között művelt gazdaságukból fenn tudták tartani magukat és a családjukat. Ezzel szemben igen széles volt az egy-két hektáron gazdálkodó és a teljesen nincstelen napszámos vagy cseléd réteg. Különösen ez utóbbiak helyzete volt nehéz, s emiatt már a háború előtti bő negyedszázadban is kialakultak feszültségek. A probléma gyökere demográfiai jellegű volt. A demográfiai átmenet kibontakozásával nőni kezdett a falusi népesség, miközben nem gyarapodott – sőt inkább csökkent – a munkaalkalmak száma. (Véget értek ugyanis a nagy infrastrukturális beruházások, vasútépítések, folyamszabályozások, 42 Julia Angster: Konsenskapitalismus und Sozialdemokratie. Die Westernisierung von SPD und DGB. München 2003.; John Horne: Labour at War. France and Britain 1914–1918. Oxford 1991. 43 Zsombor Bódy: A delay in the emancipation of labour i. m. 204–230.
