Századok – 2018
2018 / 1. szám - MAGYARORSZÁGI MIGRÁCIÓK - Pálvölgyi Balázs: Lehetetlen küldetés. A magyar migrációs politika kihívásai (1900-1924)
PÁLVÖLGYI BALÁZS 129 nagy arányára, illetve ez utóbbiak eladósodására – a kormányzat nem jutott el néhány szűk hatókörű kísérleten túl a földbirtokviszonyok átfogó újrarendezéséig.6 Továbbra is az adminisztratív jellegű intézkedések kidolgozása maradt a leginkább kínálkozó lehetőség, így ebben a helyzetben nem csupán közvetlenül a kivándorlókra, hanem a határőrizetre, valamint az útlevelekre vonatkozó szabályozás megalkotására került sor. Az átfogó kivándorlási politika elemeinek kialakítását azonban nem csupán a kivándorlók védelmének igénye határozta meg. A kivándorlás jelensége ugyanis ekkorra olyan összetett kockázati tényezővé vált, melyre a kormányzatnak már mindenképpen választ kellett adnia. Biztonsági kérdések Az Amerikába kivándorlók legnagyobb része fiatal, ezen belül is katonaköteles korú, illetve katonai szolgálatát töltő férfi volt,7 így igen hamar világossá vált, hogy – már csak a kivándorlók folyamatosan növekvő száma miatt is – a kivándorlás előbb-utóbb sérteni fogja a hadsereg érdekeit.8 A fiatal férfiak kivándor lása nemcsak a kivándorlók általános gazdasági stratégiája, a körkörös migráció gyakorlata miatt erősödött meg, hanem az Egyesült Államok és az Osztrák– Magyar Monarchia által 1870-ben megkötött szerződés rendelkezései miatt is. 9 Ez ugyanis lehetőséget teremtett a katonai szolgálat elkerülésére azáltal, hogy az amerikai állampolgárságot szerzett kivándorlók néhány eset kivételével nem 6 A korlátolt forgalmú birtokok kimutatása és Magyarország területének mivelési ágak szerinti megoszlása. Bp. 1893. 5.; Mezőgazdasági munkabérek Magyarországon 1896-ban. Bp. 1898.; Lásd A kivándorlás. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége által tartott országos ankét tárgyalásai. Bp. 1907. 7., 20., 27.; Egán Ede a „hegyvidéki akció” miniszteri biztosának jelentése Darányi Ignác földművelésügyi miniszternek a ruszin hegyvidékről kivándorolni szándékozó helyi földtulajdonosok földjeinek megvásárlása és ruszin földműveseknek részletfizetés formájában való eladása tárgyában. In: Kemény G. Gábor: Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon a dualizmus korában II. 1892–1900. Bp. 1956. 846–848.; Beck Lajos: A magyar földbirtok megoszlása. Bp. 1918. 37.; Neményi Bertalan: A magyar nép állapota és az amerikai kivándorlás. Bp. 1911. 24.; Rácz Gyula: A magyar földbirtokosság anyagi pusztulása. Bp. 1906. 62.; Rácz István: Parasztok, hajdúk, cívisek. (Társadalom történeti tanulmányok) Debrecen 2000. 117. 7 A Magyar Szent Korona országainak kivándorlása és visszavándorlása. 1899–1913. Bp. 1918. 10– 11., 57. 8 Pl. Szepes megye alispánjának jelentése a belügyminiszternek. 1883. máj. 17. MNL OL K 150-2486-1894-VII-14-5586.; A honvédelmi miniszter a miniszterelnöknek. Bp., 1894. ápr. 5. MNL OL K 150-2363-1893-VII-14-8898. 9 Reports of the Immigration Commission. Abstracts of reports of the Immigration Commission. With conclusions and recommendations and views of the minority I–II. Presented by Mr. Dillingham. 5. December, 1910. Washington 1911. I. 14.; Varga Norbert: A honosítás jogintézménye, különös tekintettel az Amerikai Egyesült Államok és az Osztrák–Magyar Monarchia által kötött államszerződésre. Jogtörténeti Szemle 18. (2004) 54–56.
