Századok – 2018

2018 / 6. szám - ÖSSZEOMLÁS 1918 - Bódy Zsombor: Gyár és földbirtok a nagy háborúban és az összeomlásban

1261

Bódy Zsombor

GYÁR ÉS FÖLDBIRTOK A NAGY HÁBORÚBAN ÉS AZ ÖSSZEOMLÁSBAN*

Az első világháború kutatása az utóbbi években – bár sosem volt elhanyagolt terület – különösen figyelemre méltó új eredményeket produkált. Korábban – eltekintve most a diplomácia és hadtörténet szerteágazó területeitől – az a fajta társadalomtörténeti kutatás volt jellemző, amely a nagy társadalmi csoportok helyzetének változásaira, egymáshoz képest mért erőviszonyaik háború alatti módosulására koncentrált.1

Ezt követően a hétköznapi élet tapasztalatai felé fordult a figyelem – mégpedig a front mellett legalább akkora mértékben a hátországi tapasztalatok felé –, majd újabban a háborús kultúra, a háború kultúrája került az érdeklődés középpontjába. Ez a kutatási irány a hétköznapok megélésének vizsgálatán túl arra koncentrál, hogy mit jelentett a háború, a nemzet, az ellenség, a katonai szolgálat, a férfiasság, a nőiesség, a mindennapi nehézségek a konfliktusban résztvevő társadalmak számára, s milyen kulturális változásokat, az ön- és világértelmezés milyen átalakulásait idézte elő a háború.2

Magyarországon is meg

jelentek hasonló kutatási irányokat képviselő munkák.3

E tanulmány elsősorban * A tanulmány az MTA Lendület Trianon 100 kutatási projekt keretében valósult meg.

1 Jürgen Kocka: Klassengesellschaft im Krieg. Deutsche Sozialgeschichte 1914–1918. Göttingen 1978.

2 Sokoldalú áttekintést nyújt a régebbi, de már a kultúrtörténet által meghatározott kutatások eredményeiről Der Erste Weltkrieg. Wirkung, Wahrnehmung, Analyse. Hrsg. Wolfgang Michalka. München 1994. A háború tapasztalattörténeti megközelítéséhez lásd Kriegserfahrungen. Studien zur Sozial- und Mentalitätsgeschichte des Ersten Weltkrieges. Hrsg. Gerhard Hirschfeld et al. Essen 1997. Áttekintést nyújt valamennyi nyugati hadviselő ipari politikájáról Dick Geary:

European Labour Poli

tics from 1900 to the Depression. Houndmills 1991. A háborúnak a német és a brit társadalomra gyakorolt hatásáról lásd Roger Chickering:

Imperial Germany and the Great War, 1914–1918. Cambridge 2014.; Adrian Gregory: The Last Great War. British Society and the First World War. Cambridge 2008. A kultúrtörténeti megközelítésekhez lásd Erster Weltkrieg. Kulturwissenschaftliches Handbuch. Hrsg. Niels Werber – Stefan Kaufmann – Lars Koch. Stuttgart–Weimar 2014. Összehasonlító szemléletű kultúrtörténeti vállalkozás: Durchhalten! Krieg und Gesellschaft im Vergleich 1914–1918. Hrsg. Arnd Bauerkaemper – Elise Julien. Göttingen 2010., különösen Einleitung: Durch halten! Kriegskulturen und Handlungspraktiken im Ersten Weltkrieg. 7–28. A háborús hétköznapok gender szemléletű bemutatásához Christa Hämmerle:

Heimat/Front. Geschlechtergeschichte/n des Ersten Weltkrieges in Österreich-Ungarn. Wien–Köln–Weimar 2014. A háború társadalmi és politikai hatásainak összehasonlító elemzését lásd Peter März:

Nach der Urkatastrophe. Deutschland, Europa und der Erste Weltkrieg. Wien–Köln–Weimar 2014. és Der Erste Weltkrieg und die europäische Nachkriegsordnung. Soziale Wandel und Formveränderung der Politik. Hrsg. Hans Mommsen. Köln–Weimar–Wien 2000. Rendszerezett bibliográfiai áttekintés nyújt a korábbi szakirodalomról Antoine Prost – Jay Winter:

Penser la Grande Guerre. Un essai d’historiographie. Paris 2004.

3 1916: A fordulat éve. Tanulmányok a nagy háborúról. Szerk. Egry Gábor – Kaba Eszter. Bp. 2017.; Háborús hétköznapok. Szerk. Török Róbert – Závodi Szilvia. Bp. 2016.; Háborús Mindennapok – Mindennapok háborúja. Magyarország és a Nagy Háború – ahogy a sajtó látta (1914–1918). Szerk. Kaba Eszter. Bp. 2017.