Századok – 2018
2018 / 6. szám - ÖSSZEOMLÁS 1918 - Szűts István Gergely: Optálási jegyzőkönyvek mint a trianoni menekültkérdés forrásai
SZŰTS ISTVÁN GERGELY 1259 Hodobay-telepiek Egyesületének aktív tagja lett.82 Emellett az egyházi életben is aktív szerepet vállalt, hiszen 1924-ben már a miskolci Református Leányegylet főtitkára volt.83 A majd három évig húzódó lakhatási problémák ellenére már a megérkezését követő hónapban munkába állt a miskolci I. számú postahivatalnál.84 A trianoni menekültkérdést már a korabeli közvélemény is a közszolgálati alkalmazottak helyzetével kapcsolta össze. Pedig az OMH beszámolójából is kitűnik, hogy a „regisztrált” menekültek majd fele (45,8%-a) háztartásbeliként lett bejegyezve. Ezen személyek – elsősorban nők, akik férjeikkel együtt optáltak – egzisztenciája az esetek többségében nagyban függött a családfőtől.85 Mindhárom település esetében a nős optálók kisebb eltérésekkel az összes kérvényező felét tették ki.86 Sajnos az optálási kérdések nem tértek ki az optált feleségek foglalkozására, azonban úgy véljük, ha a dokumentumok rendelkezésre állnának, akkor az OMH adataiban szereplő nagyszámú háztartásbeli többségének neve feltehetően feltűnne a házastársak rovatban is. Összegzés Az ország három különböző városában készült optálási jegyzőkönyvek és a bennük szereplő személyek, családok élettörténete egy hosszas kutatási projektben is csak korlátozott mértékben lenne feltárható. Hogy mennyiben használhatók forrásként a menekültkérdés kutatásához ezek a jegyzőkönyvek, csak akkor tudnánk minden kétséget kizáróan megválaszolni, ha minden egyes kérvényezőről kiderítenénk, hogy vajon 1918. november után menekült-e a megszállt területekről Magyarországra. Ennek realitása meglehetősen csekély. Az OMH irattárának megsemmisülése miatt egyelőre nem ismertek olyan, személyes adatokat tartalmazó összeírások, amelyekből a menekültek társadalmi ösz szetételét vizsgálni lehetne. Úgy tűnik, egyedül az optálási jegyzőkönyvek azok, amelyekből információk nyerhetők ki ezzel kapcsolatban. A Gyulán, Miskolcon és Szombathelyen felvett jegyzőkönyvek elemzése után megállapítható, hogy az ott 82 Ajtay Vilma további életútjáról a Kürti Lászlóval való beszélgetéséből tudhatunk többet. Eszerint az optálási jegyzőkönyvben szereplő Kassával szemben valójában az Ung vármegyei Kisgejőcön született 1896-ban. Apja, Nagyajtay Ajtay Sándor főtanácsos volt. Vilma, testvéreihez hasonlóan, Kassán járt iskolába, majd az ismert körülmények között kerültek Miskolcra. 1930-ban ment férjhez a diósgyőri vasgyárban dolgozó Zborovszky Sándorhoz. Férje 1972-ben bekövetkezett halála után települt át az Amerikai Egyesült Államokba. Kürti László: Halál és identitás az emigrációban. (http://epa.oszk. hu/02000/02002/00028/pdf/2007-3-4_kurti-halal.pdf, letöltés 2018. okt. 3.) 83 A felszentelés alá kerülő ifjú lelkészek. Sárospataki Református Lapok, 1925. október 4. 178. 84 Szűts I. G.: Sikerek, kompromisszumok i. m. 3–24. 85 Csóti Csaba: A menekült köztisztviselők társadalmi integrációjának keretei 1918–1924. Limes 15. (2002) 2. sz. 25–40. 86 Gyula esetében az összes kérvényező 59,69%-a, Miskolcon 53,89%-a, míg Szombathelyen 45,6%-a volt nős és szerepelt legalább felesége neve a jegyzőkönyvekben.
