Századok – 2018
2018 / 6. szám - ÖSSZEOMLÁS 1918 - Szűts István Gergely: Optálási jegyzőkönyvek mint a trianoni menekültkérdés forrásai
SZŰTS ISTVÁN GERGELY 1257 nevezi ki.71 A Green család sorsáról alapvető információkat szolgáltatnak az optálási jegyzőkönyvben található adatok. 1922. június 22-én Green és felesége mellett ugyanis lánya Irén, és férje, Török László volt aradi aljegyző, másik lánya Berta, és férje, Ubl Rezső honvéd őrnagy, valamint Green Nándor unokaöccse, Traytler Dezső aradi pénzügyi tanácsos is leadta optálási kérelmét a szombathelyi városházán. Mindebből tehát az is kiderül, hogy Arad városát 1919 októbere után a Green család hét tagja hagyta el. A gyulai optálási jegyzőkönyvben szereplő személyek közül kétségkívül Brém Lőrinc nagyváradi kanonok, majd gyulai helynök neve és története a legismertebb. 1921-ben a nagyváradi püspökség Gyulán egy ideiglenes püspöki helynökség felállításáról rendelkezett, ahová irodaigazgatóvá Brém kanonokot nevezték ki.72 Brém Lőrinc 1922. február 27-én adta be optálási kérelmét a gyulai városházán, ám ő maga már előző év kora ősze óta a városban tartózkodott. Költözése nemcsak az egyházi hivatal, hanem a beköltözési tilalom miatt is visszhangot váltott ki a magyar kormánykörökben. 1921. augusztus 21-én a Kereskedelemügyi Minisztérium levélben fordult gróf Bethlen István miniszterelnökhöz a beköltözési tilalom okozta általános problémák miatt.73 A határon veszteglő, Romániából kiutasított magyarok több hetet voltak kénytelen várni, mire a magyar oldalról szerelvény érkezett értük. A határon veszteglők között a jelentések szerint nagy feszültséget okozott, hogy a nagyváradi püspökség öt szerelvényt kért a Gyulára való átköltözéshez. A Kereskedelemügyi Minisztérium mindezt jelezte a miniszterelnökségnek, indítványozva hogy éppen az ilyen áldatlan állapotok miatt függesszék fel a beköltözési tilalmat. Brém Lőrinc 1921 szeptemberében a MÁV által biztosított szerelvényekkel Gyulára érkezett, ám optálási kérelmét csak fél évvel később nyújtotta be. A Gyulán optált személyek adatait vizsgálva jól látszik, hogy számtalan házasság köttetett a két szomszédos vármegyében élők között. A román csapatok kivonulása után és az optálási időszak alatt több család döntött úgy, hogy a határ közelében, jelesül Gyulán kíván ideiglenesen letelepedni. Békés vármegye 1920-as évtizedének összefoglalójaként íródott kötet hasábjain tucatnyi ilyen optáns/menekült életrajzával, arcképével találkozhatunk. 74 Természetesen a bemutatott települések esetében nemcsak – gyakran csupán ideiglenes – bevándorlás, hanem kiköltözés is történt. Gyuláról például a román kivonulás után mintegy ötven, korábban szerepet vállaló helyi román család hagyta el a várost. 75 71 MNL OL K 27 (Minisztertanácsi-jegyzőkönyvek) 1921. júl. 8. 72 Scherer F.: Gyula város története i. m. 388. 73 MNL OL K 26 1922.-XLIII. t. 1299. cs. 6215/1921. 74 Oroszlány: Békés vármegye tíz éve. i. m. 75 Scherer F.: Gyula város története i. m. 356.
