Századok – 2018
2018 / 6. szám - ÖSSZEOMLÁS 1918 - Szeghy-Gayer Veronika: Államfordulat és az újrastrukturálódó helyi elit Bártfán (1918–1919)
SZEGHY-GAYER VERONIKA 1229 verbálisan és testileg is bántalmazták, Felsővízkőz és Radoma között az erdőben megálltak, és négy óráig elhitették vele, hogy a kivégzését készítik elő. Ezt követően Eperjesre, majd Pozsonyba vitték, ahol háromszor is kihallgatták, majd elengedték.81 Esetét Krpelec iskolafelügyelő cinikusan azzal magyarázta, hogy Feysz helytelenül viselkedett, ezért internálták, helyére pedig egy morva ferences került.82 A magyar szerzetes 1924-ben Amerikába emigrált.83 Az 1918-ban 73 rendes tagból álló törvényhatósági bizottság 64,3%-a (48 fő) vált meg pozíciójától az államfordulat következtében, beleértve a már említett főjegyzőt, főszolgabírót és rendőrkapitányt, valamint a nyugdíjazott Fekete Elemért. Sorsukat nehéz a fennmaradt levéltári iratok vagy sajtó alapján feltárni. Egy részük minden valószínűség szerint Bártfán maradt. Az 1920-as évek végéről származó rendőrségi jelentések külön beszámoltak például Weisz Mór ügyvédről, aki Tibor nevű fiát budapesti evangélikus iskolába küldte tanulni,84 vagy Weisz apósáról, Justh Alfréd volt evangélikus lelkészről, aki ugyanebben az időben állítólag a Tatra Bank pénztárosa volt. 85 Bártfán maradt és hunyt el 1925-ben Mankovich Rezső is. 1919. augusztus második felében még adott ki orvosi jelentést, mint városi főorvos,86 és 1920 kö zepén a kötelező oltások ügyében intézkedett,87 vagyis ekkor még a helyén volt, s ahhoz, hogy ezt hivatalosan megtehesse, a csehszlovák hűségesküt is le kellett tennie, legkésőbb a Tanácsköztársaság bukása után. Ennek ellentmond, hogy fiatal asszisztense, Atlasz Miklós emlékei szerint Mankovichot „egyszerűen kitették”, nyugdíjat sem kapott, s barátai is elhagyták.88 A főorvos később már nem kapcsolódott be a helyi politikába, de a Magyarországon tanuló fiairól – akik közül György a frankhamisítási botrányba is belekeveredett89 – készültek rendőr ségi jelentések, hiszen nyaranta ellátogattak a bártfafürdői Mankovich-villába. 90 81 Feysz Hugolin ügye a parlamentben. Új Világ, 1920. november 7. 2. 82 Krpelec, B. : Bardejov a jeho i. m. 128. 83 https://www.findagrave.com/memorial/161438480/alojzije-feysz, letöltés 2018. aug. 2. 84 Štátny archív v Košiciach (a továbbiakban: ŠA KE), f. Spravodajská ústredňa pri Policajnom riaditeľstve v Prahe, odbočka v Košiciach 1923–1938 (a továbbiakban: Odbočka), 147. d., Iratszám 10.652/30. Prez, Dr. Weisz Moric, advokát v Bardejove – šetrenie. Bratislava, dňa 28. marca 1930. 85 ŠA KE, f. Odbočka, 147. d., Iratszám 966/1930prez. Justh Alfréd, pokladník v Bardejove, šetrenie. Bratislava, dňa 26. Februára 1930. 86 ŠA PO, Ba, f. MMB, Korešpondencie, 26. d. Lekárske svedectvo, Bardiov dna 21 srpňa 1919. Dr. Mankovich mestský hlavný lekár. 87 Očkovanie. Šarišské Hlasy, 1920. április 4. 10. 88 Atlasz Miklós: Az élet forrásai. Egy orvos életrajza: orvosi, művészettörténeti és útijegyzetek. Tel-Aviv 1968. 106. 89 Erről lásd Ablonczy Balázs: A frankhamisítás. Hálók, személyek, döntések. Múltunk 63. (2018) 1. sz. 29–56. 90 ŠA KE , f. Odbočka, Iratszám 17050/1930prez. Dr. Leo Uhlig, pravotár v Bardejove – šetrenie. Bratislava dňa 2. Apríla 1930.
