Századok – 2018
2018 / 1. szám - MAGYARORSZÁGI MIGRÁCIÓK - Spannenberger Gabriella - Spannenberger Norbert: A németek 18. századi betelepítése: politikai és/vagy gazdasági folyamatok összessége?
SPANNENBERGER GABRIELLA – SPANNENBERGER NORBERT 11 mérvadó. A német parasztok több mint fele egyébként csak negyedtelkes volt, tehát a legalsó paraszti kategóriához tartoztak. 34 Pusztatevelen, a későbbi Nagytevelen a magyar telepesek sem kaptak kimért paraszttelket, hanem csak irtásföldeket, ezért egyszerűen továbbálltak.35 E pél da a zirci gazdaságpolitika konzekvens logikájáról tanúskodik: az uradalmi központban és a még működő egyéb részein a rend majorsági gazdálkodást erőltetett, mert így fenn tudta tartani a teljes kontrollt és gyorsan reagálhatott bármilyen változásra. Ahol a majorsági gazdálkodás túl sok befektetéssel és/vagy kockázattal járt, ott engedte a paraszti gazdálkodást, de a legtöbbet próbálta kisajtolni a telepesekből azzal, hogy irtásföldeket engedett inkább át. A teveli eset is példa arra, hogy végül ide is német telepeseket hozott, de mivel még ez sem volt elég hatásos, a szomszédos Koppányba is telepített belőlük, hogy egymást kiegészítve működőképes rendszer jöjjön létre. 36 Ez az oka annak, hogy a zirci uradalomban a telepítéseknek köszönhetően a század második felére a paraszti társadalom olyan modellje formálódott ki, ami szöges ellentéte volt a vármegyei átlagnak. 1767-re Veszprém vármegye paraszti társadalmának 58,63%-a volt telkesparaszt, 32,10% házas és 9,27%-a házatlan zsellér. 37 A zirci uradalomban fordított volt az arány: Nagytevel összes urbariális területét 16 egész és 33 fél szesszióval bíró paraszt mellett 63 zsellér dolgozta meg. Berénden 23 paraszt mellett 32 zsellér élt, Sólyon 26 paraszt és 22 zsellér. Olaszfalun 1715-ben egy zsellér mellett még kizárólag negyedtelkes parasztok éltek, 1767-re már 38 paraszt különböző nagyságú telekkel, 59 házas és 32 házatlan zsellér.38 A német telepesek tehát itt főleg zsellérsorba kerültek a zárt apátsági uradalmi rendszerben. Hosszabb távon a stratégia kifejezetten sikeresnek tűnt, s szemmel látható büszkeséggel jelezte Konstantin Gloger heinrichau-zirci apát I. Ferenc császárnak 1810-ben, hogy a zirci jószág „mintagazdaság az egész Magyar Királyságban”. 39 Ez főleg abban a szövegkörnyezetben értendő, hogy Zirc újraindításakor helyben még kétnyomásos gazdálkodás folyt, a földet 4–6 igásállattal szántották, s egy pozsonyi mérő vetőmag két pozsonyi mérő termést hozott.40 A Bakony-vidék sze génysége még Észak- vagy Kelet-Magyarországgal összehasonlítva is feltűnő volt, 34 Uo. 35 Uo. 288. 36 Lichteneckert András: Veszprém vármegye községeinek feleletei az úrbéri kilenc kérdőpontra 1768– 1782. Veszprém 2007. 193–194. 37 Az úrbéres birtokviszonyok i. m. 28. 38 Veszprém vármegye összeírásai i. m. 352–354. Vö. 44. jegyz.; Az egyes falvak 1767-es urbariális összeírásaihoz lásd Lichteneckert A.: Veszprém vármegye községeinek i. m. 39 Idézi Grüger Heinrich: Die Union der Zisterzienserklöster Heinrichau (Schlesien) und Zirc (Un garn) (1699–1814). Zeitschrift für Ostforschung 26. (1977) 20–75., itt: 50. 40 Lásd részletesen Veszprém vármegye összeírásai i. m., pl. Olaszfalu 275.
