Századok – 2018
2018 / 5. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Tusor Péter – Szovák Kornél – Fedeles Tamás (szerk.): Magyarország és a római Szentszék II. Vatikáni magyar kutatások a 21. században (Viskolcz Noémi)
1157 MAGYARORSZÁG ÉS A RÓMAI SZENTSZÉK II. Vatikáni magyar kutatások a 21. században Szerk. Tusor Péter – Szovák Kornél – Fedeles Tamás MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport, Bp.–Róma 2017. 462 oldal Az 1990-es évek végétől az egyháztörténeti kutatások fellendülésével és fiatal történészek nagyszabású tervei és munkakedve révén újra lehetett gondolni a Fraknói Vilmos által 1913-ban létrehozott Római Magyar Történeti Intézet munkájának továbbvitelét, a vatikáni magyar kutatások folytatását. Minderre 2012-től intézményes keretben is lehetőség adódott a Tusor Péter vezetésével létrejött MTA-PPKE Lendület Egyháztörténeti Kutatócsoport révén. A 2017-ig tartó, a szentszéki–magyar kapcsolatok feltárására irányuló kutatási program számos fontos és új eredménnyel gazdagította az egyháztörténetet, és ez a siker arra sarkallta a csoportot, hogy továbbfolytassák munkájukat, újabb nagyszabású kiadványsorozatot felvállalva. Új néven, 2017. július 1-jétől Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoportként újabb 5 évre szóló programot hirdettek meg, amelynek főbb irányelveit a VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson mutatták be a csoport szenior és fiatal kutatói. Az ott elhangzott előadások sorakoznak most ebben a tanulmánykötetben, amely céljaiban és formátumában tudatosan kapcsolódik a 2012-ben megjelent, és az akkor induló Lendület projekt programadójának szánt Magyarország és a római Szentszék – Források és távlatok. Tanulmányok Erdő bíboros tiszteletére című kötethez. A csoportvezető és egyben sorozat- és kötetszerkesztő Tusor Péter előszavában kronológiai rend alapján a megvalósítandó vatikáni történeti kutatásokban három nagy korszakot körvonalaz: a 14‒15. századot (erősen késő középkori hangsúllyal), a kora újkort 18. századi kitekintéssel és a 20. századot, s a tanulmányok is ehhez igazodnak nagyjából azonos terjedelemben. A kötet tehát előtanulmányokat, előkutatások részeredményeit, perspektívák előrevetítését ígéri, ennek ellenére kiérlelt és komoly kutatásokat tükröző tanulmányok is bekerültek. Ebből a szempontból kiemelkedik a Fedeles Tamás által írt, szinte kismonográfia-szerű tanulmány a középkori blokkban, amely 8 fejezetben, térképekkel illusztrálva és forrásközléssel adatolva mutatja be István fia Péter kollektori működését az 1370-es években számadásai, feljegyzései, egyéb dokumentumok és oklevelek alapján. Mivel 1342-től a magyar és a lengyel királyság egy kollektori körzetet alkotott, így a lengyel kutatás is számon tartja az 1372-ben XI. Gergely pápától kinevezést nyert adószedőt. Fedeles mintaszerűen ötvözi a nemzetközi kutatások eredményeit a sajátjaival, értékeli és újragondolja István fia Péter tevékenységét. Az Anjou-kort egy másik írás is képviseli, Maléth Ágnes – készülő disszertációja egy részeként – vizsgálja az I. Károly uralkodása alatti magyar–szentszéki diplomáciai kapcsolatokat a Vatikáni Titkos Levéltár iratanyaga alapján. A Szentszék beneficiális politikáját a források rendszerezésével elemzi, statisztikája szerint 1301‒1342 között 230 egyházi javadalommal kapcsolatban történt intézkedés, 70%-ban XXII. János pápa idejéből. Megállapítja, hogy nem lehet egyértelműen a pápai vagy a királyi akarat dominanciáját kimutatni, sokkal inkább a beneficiális politika párhuzamossága érvényesült. Szovák Kornél tanulmánya a magyarországi török-kérdésnek a 15. századi pápai kérvénykönyvekben való megjelenéséről adatokban gazdag, élvezetes olvasmány. A supplicatiók a mindennapi életre vonatkozó színes, a bullák hivatalos világába be nem kerülő információkat is tartalmaznak, az itt közölt több tucatnyi példa rávilágít a határvédelem kérdéseire, a török elleni küzdelmek jellegére, a pusztítások mértékére. Nemes Gábor – aki a kutatási program azon céljához igazodik, hogy a vatikáni‒magyar kapcsolatok története az egyes egyházmegyék vonatkozásában is vizsgálandó – a Győr egyházmegyeiek jelenlétét méri fel a késő középkori Rómában. Maga a kutatási irányvonal nem új, már Fraknói is egyházmegyénként képzelte TÖRTÉNETI IRODALOM
