Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Schramek László Péter: A magyar vármegyék szerepe a Habsburg Monarchia haderejének finanszírozásában. Egy 1730. évi felmérés tapasztalatai
SCHRAMEK LÁSZLÓ PÉTER 1137 kalap alá helyezése azonban nem a modern kutatótól származik, mivel a rendszerek azonosságát a Helytartótanács is kézenfekvőnek tekintette. 78 Az adózás alá vont termények köre megyénként némi eltérést mutatott, ami egyébként a helyi mezőgazdaság termékkörét tükrözte. A teljesség igénye nélkül szinte minden megyében adóköteles volt a gazdálkodó személye, és felnőtt – legalább 12–16 éves – férfi rokona, továbbá az igavonó állatok. A saját tulajdonként tartott lovakat és ökröket a kölcsönzöttekhez képest kétszeres adóteherrel sújtották. A tejet adó tehenekre és juhokra szintén kétszeres fizetési kötelezettséget vetettek ki a meddő állatokkal összevetve. A gabonafélék közül a legtöbb megyében adót kellett fizetni a búza, rozs, árpa, zab, köles, tönköly és kétszeres (vegyesen vetett búza és rozs) után. Baranyában, Komáromban, Szatmárban, Ugocsában, Somogyban a kukorica is adóköteles termény volt. Baranyában, Borsodban, Nógrádban, Szabolcsban, Hevesben és Ugocsában a dohánytermés is dicafizetési alapot képezett. Szabolcs, Szatmár és Győr megyékben a káposzta után kellett kontribúciót fizetni. Másutt a hüvelyesek közül a borsót és lencsét vonták adóztatás alá. Arad és Békés megyékben a jobbágyok személye mellett kizárólag az állatállomány után kellett adót fizetni. Pest megye a nádori portáinak számát igyekezett vagyonösszeírás alapján szétosztani települései között. Az adózók 1200 Ft értékű gabona és bortermése, továbbá állatállománya képezett egy portát. Emellett 128 adózó házaspár képezett egy elszámolási egységet. A terményeket hatósági áron számították át jövedelemre, amelyről a nemesi tisztviselők is elismerték, hogy sokszor a piaci ár feletti. Ennek hátterében az állt, hogy az 1720. évi concursus során megállapított portaszámokat előbb a Helytartótanács 1724-ben, majd a fentebb említett bizottság 1729-ben megemelte. 79 Zólyom megye szintén a porta fogalmával bonyolítja a rendszert, mivel településeit 61 1/128 házi portára (porta domestica) osztotta fel. Minden kapu 128 dicából állt, amelyet viszont a többi törvényhatósághoz hasonlóan bizonyos számú haszonállatállat és termény képezett. 80 A dicális rendszer imént vázolt keretei közé Esztergom megye már-már alig szorítható be. Itt a dicálás alapját az 1715. évi regnicolaris összeírásból vették. Az egyes településekhez tartozó földek kapacitását összevetették a termőképességükkel. Ez (tudniillik a számított gabonajövedelem) a jobbágyok fejadójával és vagyonával egy 75 Ft-os alapot képezett, amely egy dicát tett ki.81 78 MNL OL X 7828 22637. fd. 298. felv. 79 MNL OL C 20 Pest vm. 1730. szept. 15. 147r. 80 Uo. Zólyom vm. 1730. aug. 8. 50v.–51r. 81 Uo. Esztergom vm. 1730. aug. 18. 27r–v.
