Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Kenyeres István – Pálffy Géza: A Habsburg Monarchia és a Magyar Királyság had- és pénzügyigazgatásának fejlődése a 16–17. században. Modellek és értelmezési lehetőségeik
KENYERES ISTVÁN – PÁLFFY GÉZA 1053 Kárpát-medencében addig nem látott nagyságú seregek jelentek meg, több nagy ostromot és nyílt ütközetet is megvívtak. A Habsburg oldalon a háborús kiadásokat évi 6 millió rFt-ra becsülik, tehát a háború előtti időszak éves bevételeinek két és fél-háromszorosára, de vannak olyan becslések is, amelyek szerint a 10 milliót is elérték volna.60 1593-ban a magyarorszá gi végek nagyságrendileg 1 millió rFt-ra, a horvátországi végek zsoldköltsége pedig 300 ezer rFt-ra rúgtak, az ebben az időben a végekre felvett 4800 főnyi rendkívüli mezei katonaság fizetségére pedig további közel 400 ezer rFt-ot terveztek, így ekkor mintegy 1,7 millió rFt zsoldösszeggel számolhatunk csak a végvidékek tekintetében. 1598-ban pedig csak a magyarországi végvidék zsoldköltésére terveztek 1 millió 380 ezer rFt-ot, így az összkiadás ebben az évben meghaladhatta az 1,9–2 millió rFt-ot is.61 A nyílt háborúban operáló mezei hadakat általában öt hónapra fogadták fel, általában 30 ezer fős létszámokkal kalkulálhatunk, bár az egyes hadjáratok során jelentős eltérések is mutatkoztak.62 A költségekre jellemző, hogy az Udvari Kamara egy 1607. évi tervezetében szereplő 24 ezer gyalogosból és 4 ezer lovasból álló hadsereg 5 hónapos felfogadási költségét 2,34 millió (!) rFt-ra becsülték.63 9. táblázat A tizenöt éves háború éves kiadásainak becsült összege Költség Minimum (rFt) Feltehető (rFt) Végvidék zsoldköltsége 1 300 000 1 900 000 Egyéb hadi költségek 500 000 500 000 Mezei hadak költségei (28–30 ezer fő) 2 300 000 2 500 000 Összesen 4 100 000 4 900 000 Forrás: lásd a jegyzetben 64 Számításaink szerint a katonai költségek évente elérhették a 4–5 millió rFt-ot, de nagyobb hadjáratok idején akár a 6 millió rFt-ot is. A fenti költségekhez ugyan hozzá kell számítanunk az udvartartás ekkoriban évi 400–500 ezer rFt-ra tehető költségeit is,65 így összességében akár 4,6–6,5 millió rFt-ra lehetett szükség, 60 Winkelbauer, T.: Ständefreiheit i. m. 482.; Czigány I.: Reform i. m. 67. 61 Pálffy G.: A törökellenes határvédelmi rendszer i. m. 194. 2. táblázat; Uő: A magyarországi és délvidéki végvárrendszer 1576. és 1582. évi jegyzékei. Hadtörténelmi Közlemények 108. (1995) 121–122. 62 Bagi Zoltán Péter: A császári-királyi mezei hadsereg a tizenöt éves háborúban. Hadszervezet, érdekérvényesítés, reformkísérletek. Bp. 2011. 47–56.; David Parrott: The Business of War. Military Enterprise and Military Revolution in Early Modern Europe. Cambridge 2012. 95.; A régebbi irodalomból napjainkig alapvető Eugen Heischmann: Die Anfänge des stehenden Heeres in Österreich. Wien 1925. passim. 63 Felix Stieve: Vom Reichstag 1608 bis zur Gründung der Liga. München 1895. 111–119. 64 Kenyeres István: A Habsburg Monarchia és a Magyar Királyság pénzügyei és hadi költségei a 16. század közepétől a 17. század első harmadáig. Történelmi Szemle 45. (2013) 555–557. 65 A hosszú török háború második felében a 16. század utolsó harmadához képest csökkentek az udvari kiadások. Rauscher, P.: Die Finanzierung des Kaiserhofs i. m. 417–422.
