Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Kenyeres István – Pálffy Géza: A Habsburg Monarchia és a Magyar Királyság had- és pénzügyigazgatásának fejlődése a 16–17. században. Modellek és értelmezési lehetőségeik
KENYERES ISTVÁN – PÁLFFY GÉZA 1045 A 3. táblázat adatai alapján a Habsburgok éves rendes bevételei az 1560–1570-es években elvben elérték az 1,7 millió rFt-ot. A gyakorlatban ennél kevesebbre számíthattak, ugyanis például az osztrák tartományok bevételeire előre kiutalt (hitel)törlesztések összege éves szinten 500 ezer rFt-ot tett ki. A Magyar és a Szepesi Kamara 1574–1576 közötti kiadásainak is „csak” 55%-át tudták hadi és mindössze 2%-át udvari költségekre fordítani, míg az adósságtörlesztés 21%-ot, a kamarai igazgatási költségek 13%-ot, a királyi tanács tagjainak fizetése pedig 4%-ot vitt el, de a különböző uralkodói kegydíjakra is 3% ment el.40 A rendes jövedelmekből tehát 800–900 ezer rFt állhatott rendelkezésre a hadi és az udvari költségek finanszírozására.41 Éppen ezért volt szükség a hadi- és más rendkívüli adók rendszeres kivetésére, ami nélkül a Habsburg Monarchia finanszírozhatatlanná vált volna. Meg kell azonban jegyezni, hogy az osztrák, cseh és sziléziai rendek többször maguk fogadtak fel csapatokat a magyar végvidékre, vagy a saját rendi fizetőmestereik juttatták el a hadi fizetőmesterekhez a beszedett hadiadót. 42 A fentiekhez járult még a német-római birodalmi rendek által esetenként megszavazott töröksegély, a Türkenhilfe is. A töröksegély kapcsán egyelőre hiányos és ellentmondó adatok állnak a kutatás rendelkezésére: az 1580-as években a birodalmi katonai büdzsétervekben általában 400-700 ezer rFt-tal számoltak.43 Ha minden forrás rendelkezésre állt volna, akkor éves szinten elvben mintegy 3 millió rFt-tal is számolhattak volna Bécsben. Ám közelebb állunk a valósághoz, ha azt feltételezzük, hogy minimum 2, legfeljebb 2,5 millió rFt állhatott rendelkezése évről évre a feladatok – az udvartartás és a hadi költségek – finanszírozására. 44 Felmerülhet a kérdés, hogy a Habsburg Monarchia fenti bevételei hol helyezkedtek el a többi európai nagyhatalom bevételeihez képest? Nézzük először a spanyol „rokonokat”: Kasztília, illetve a Spanyol Királyság bevételei 1523-ban 40 Kenyeres I.: A királyi Magyarország bevételei i. m. 97–99. 41 Huber 970 ezer rFt-ra teszi a rendes bevételeket. Lásd Huber, A.: Studien i. m. 204., míg Winkelbauer 950 ezer rFt-ra. Lásd Winkelbauer, T.: Ständefreiheit i. m. I. 488. 42 Pálffy G.: A törökellenes határvédelmi rendszer i. m. 210–213.; Kenyeres István: A Habsburg Monarchia katonai kiadásai az Udvari Pénztár és a hadi fizetőmesterek számadásai alapján, 1543–1623. Adalékok a török elleni küzdelem finanszírozásának történetéhez. Levéltári Közlemények 78. (2007) 90– 91., 113–114. 43 Rauscher, P.: Kaiser und Reich i. m. 61.; Rauscher, P.: Zwischen Ständen i. m. 314.; Pálffy G.: A törökellenes határvédelmi rendszer i. m. 201. Lásd még „Verzeichnus wie die ganz Hungerisch Gränicz von Siebenbürgen an biß auf die Traa und Windischlandt underhalten und Contentirt kan werden“, amely tervezetben 600 ezer rFt-tal számolnak a birodalmi segély kapcsán. ÖStA KA Alte Feldakten (a továbbiakban: AFA) 1580/12/5. 44 Winkelbauer 2,150 e rFt-ra becsülte a Habsburgok jövedelmeit a 16. század második harmadára. Winkelbauer, T.: Ständefreiheit i. m. I. 488. A magyar kutatás korábban 1,9–2,1 millió rFt-ra tette a bevételeket. Lásd Pálffy G.: A törökellenes határvédelmi rendszer i. m. 200.; Újabban már a fenti értékek (minimum 2, legfeljebb 2,4–2,5 millió rFt éves bevétel) az elfogadottak. Lásd Uő: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia i. m. 74. 6. táblázat és 205.
