Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Kenyeres István – Pálffy Géza: A Habsburg Monarchia és a Magyar Királyság had- és pénzügyigazgatásának fejlődése a 16–17. században. Modellek és értelmezési lehetőségeik
KENYERES ISTVÁN – PÁLFFY GÉZA 1043 távon pedig még a későbbi állandó hadsereghez szükséges pénzügyigazgatás alapjainak lerakását is. A 16. század e téren is az alapozás meghatározó időszaka volt. A Habsburg pénzügyigazgatási reformok és állami jövedelmek a 16. században A Habsburg uralkodók Mohács utáni pénzügyi és igazgatási reformjai az oszmán terjeszkedés által kiváltott reakcióként is értelmezhetők.33 A nagy erőforrásokkal bíró, katonailag és adózásügyileg, fiskálisan is jól szervezett, eleinte legyőzhetetlennek tűnő és mintegy másfél évszázadig annak is bizonyuló Oszmán Birodalommal csak úgy lehetett felvenni a küzdelmet, ha a Habsburg fél a felmerülő katonai és pénzügyi problémákat együttesen kezelve új alapokra helyezi a had- és pénzügyigazgatását. I. Ferdinánd trónra lépését követően előbb Ausztriában szervezte újjá a pénzügyek kormányzását: a még I. Miksa által Innsbruckban létrehozott kamarát felső-ausztriai illetékességgel szervezte újjá (ez lett a Felső-ausztriai, más néven Tiroli, vagy Innsbrucki Kamara), míg a bécsi székhellyel új kamarát hozott létre, ez lett az Alsó-ausztriai Kamara. 34 I. Ferdinánd egyébként nehéz pénzügyi helyzetet örökölt osztrák tartományaiban, főként a jelentős adósságok miatt.35 A mohácsi csatát követően előálló új helyzetben, a magyar és cseh trón megszerzésével az ifjú Habsburg uralkodó pénzügyi helyzete egyáltalán nem javult, mivel mindkét országban súlyos pénzügyi gondok elé nézett. Az új helyzetben elsőrendű feladatai közé tartozott bécsi székhellyel egy új, összbirodalmi, pénzügyi koordinációs szerv, az Udvari Kamara (1527) felállítása. Ezt követte a helyi kamarák létrehozása: a Cseh Kamarát szintén 1527-ben, a Magyar Kamarát budai székhellyel 1528-ban hozta létre az uralkodó. Érdekes, hogy mind a Vencel, mind a Szent Korona alá tartozó területek először csak egy központi kamarát kaptak, majd pár évtized tapasztalatainak a levonása után döntött I. Ferdinánd a Sziléziai Kamara felállítása (1558), majd fia, II. Miksa (ur. 1564–1576) a Szepesi Kamara létrehozása mellett (1567). Szintén II. Miksa nevéhez fűződik a német-római birodalmi gyűlések töröksegély-rendszerének 33 Gábor Ágoston: The Impact of the Habsburg-Ottoman Wars: A Reassessment. In: Die Schlacht von Mogersdorf / St. Gotthard und der Friede von Eisenburg / Vasvár 1664. Rahmenbedingungen, Akteure, Auswirkungen und Rezeption eines europäischen Ereignisses. Hrsg. Karin Sperl – Martin Scheutz – Arno Strohmeyer. Eisenstadt 2016. 89–100. 34 Peter Rauscher: Zwischen Ständen und Gläubigern. Die kaiserlichen Finanzen unter Ferdinand I. und Maximilian II. (1556–1576). Wien–München 2004. 153–155. 35 Gerhard Rill: Fürst und Hof in Österreich. Von den habsburgischen Teilungsverträgen bis zur Schlacht Mohács (1521/22 bis 1526). Bd. 2. Gabriel von Salamanca, Zentralverwaltung und Finanzen. Wien–Köln–Weimar 2003. 239–392.
