Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Kenyeres István – Pálffy Géza: A Habsburg Monarchia és a Magyar Királyság had- és pénzügyigazgatásának fejlődése a 16–17. században. Modellek és értelmezési lehetőségeik
A HABSBURG MONARCHIA ÉS A MAGYAR KIRÁLYSÁG HAD- ÉS PÉNZÜGYIGAZGATÁSÁNAK FEJLŐDÉSE 1038 Habsburg Monarchia és az oszmán kihívás: hadügyi reformok és a magyar–horvát határvédelem kiépítése A Habsburg Monarchia kora újkori történetének egyik legnagyobb kihívása az 1520–1530-as évektől tehát az oszmán expanzió elleni – hangsúlyozandó – szinte teljesen új védelmi rendszer kiépítése és finanszírozása lett. Összességében elmondható, I. Ferdinánd politikai és hadvezetése az oszmán kihívásra hosszabb távon eredményesen válaszolt. A 16. század második felére Magyar- és Horvátország területén Európa egyik legjelentősebb határvédelmi rendszerét szervezték meg. Miként az 1. táblázatból látható, az 1570–1580-as években az Adriai-tengertől Erdélyig kiépült védelmi rendszer már bő száz kisebb-nagyobb végvárból állt, amelyben szinte állandó jelleggel több mint 20 000 magyar, horvát és német katona teljesített szolgálatot. Ez hatalmas változást jelentett a késő középkorban Magyarországot oltalmazó déli végrendszerhez és annak igazgatásához képest, 16 mégpedig mind mennyiségi, mind minőségi értelemben, valamint a hadszervezés és a hadellátás területén is. 1. táblázat A végvárak száma és a végvári katonaság előírt létszáma Magyarországon és a horvát–szlavón területeken a 16. század második felében A végvárak száma A végvári katonák előírt létszáma Év Magyarország Horvátország és Szlavónia Összesen Magyarország Horvátország és Szlavónia Összesen 1556 kb. 30 kb. 50 kb. 80 10 832 3150 13 982 1572 53 75 128 13 862 5999 19 861 1576 51 72 123 17 190 5323 22 513 1582 71 47 118 16 403 4745 21 148 1593 75 96 171 15 446 7247 22 693 Forrás: Pálffy Géza: A Magyar Királyság i. m. 150. Hogy a hadügyi változások volumenét érzékeltessük: az új védelmi rendszerben a 16. század végén már mintegy háromszor annyi katona szolgált, mint a 15. század végi elődjében. S noha természetesen a végvári katonák nem alkottak modern értelemben vett állandó hadsereget, hiszen nem reguláris keretek között szolgáltak,17 ennek ellenére irányításuk, valamint zsolddal és fegyverekkel való ellátásuk 16 Szakály Ferenc: A török–magyar küzdelem szakaszai a mohácsi csata előtt (1365–1526). In: Mohács. Tanulmányok a mohácsi csata 450. évfordulója alkalmából. Szerk. Rúzsás Lajos – Szakály Ferenc. Bp. 1986. 11–57.; Kubinyi András: Nándorfehérvártól Mohácsig. A Mátyás- és a Jagelló-kor hadtörténete. Bp. 2007. passim. 17 Összegezve német nyelven, további bőséges irodalommal lásd Géza Pálffy: Türkenabwehr, Grenzsol datentum und die Militarisierung der Gesellschaft in Ungarn in der Frühen Neuzeit. Historisches Jahrbuch 123. (2003) 111–148.; Czigány István: Reform vagy kudarc? Kísérletek a magyarországi kato naság beillesztésére a Habsburg Birodalom haderejébe. Bp. 2004., vö. még Oross András e számban megjelenő írásával.
