Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Kenyeres István – Pálffy Géza: A Habsburg Monarchia és a Magyar Királyság had- és pénzügyigazgatásának fejlődése a 16–17. században. Modellek és értelmezési lehetőségeik
A HABSBURG MONARCHIA ÉS A MAGYAR KIRÁLYSÁG HAD- ÉS PÉNZÜGYIGAZGATÁSÁNAK FEJLŐDÉSE 1036 A terjedelmi korlátok miatt természetesen csupán a fő vonásaiban vizsgált területek közé elsősorban az alábbiak tartoznak: a monarchia és a Magyar Királyság kormányzatának fejlődése, a hadügyi, igazgatási és pénzügyi reformok, a bevételek vizsgálata, az állami hitelek szerepe, a hadsereg-finanszírozás főbb jellemzői, a törökellenes végvárrendszer finanszírozási mechanizmusának bemutatása, valamint a nyílt hosszú konfrontációk – azaz a tizenöt éves háború és a felszabadító háborúk – idején eltartott hadseregre vonatkozó információk. A Magyar Királyságnak a monarchián belüli pénzügyi-gazdasági jelentőségére mindkét vizsgált időszakban kitérünk. Vizsgálatunk szempontjából hangsúlyos elem a rendek és az államhatalom közötti, a hadi költségek és az állami szükségletek finanszírozása érdekében való együttműködés kérdése. E szempontok, valamint a hadügyi forradalom jól ismert tézisei (a hadügyben végbement technikai, harcászati, taktikai módosulások, a gyalogos puskás alakulatok elterjedése, a tüzérség és a tűzerő fejlődése, a megtöbbszörözött tűzerőnek ellenállni képes modern erődrendszerek kiépítése, és az ilyeneket bevenni képes tömeghadseregek megjelenése) alapján igyekszünk arra a kérdésre választ adni, hogy a 16. és 17. század folyamán miképpen jellemezhető a Habsburg Monarchia. Másként szólva mikortól nevezhető fiskális-katonai államnak? S egyáltalán, mennyire lehetséges vagy érdemes a különféle modellek és elméletek kereteiben gondolkodnunk? Pénzügyi és katonai reformok a Habsburg Monarchiában a 16. században Az 1526. augusztus 29-i mohácsi csata új korszakot nyitott Közép-Európa történetében. Az oszmán terjeszkedés átrajzolta a régió politikai térképét. A középkori magyar állam területe hamarosan három részre szakadt, miközben Jagelló II. Lajos magyar–cseh király (ur. 1516–1526) halálával megnyílt az út Habsburg Ferdinánd osztrák főherceg számára a magyar és a cseh trón megszerzése felé, ami lehetővé tette a közép-európai Habsburg Monarchia fokozatos kialakulását.12 Az új lokális hatalomnak, az osztrák–német, magyar és cseh területekből összekovácsolódó monarchiának ugyan igen szerény előzményei már Habsburg Albert német, magyar és cseh király tiszavirág-életű uralkodása (1437/38–1439) 12 Thomas Winkelbauer: 1526 – Die Entstehung der zusammengesetzten Monarchie der österrei chischen Linie des Hauses Habsburg. In: Von Lier nach Brüssel. Schlüsseljahre österreichischer Geschichte (1496–1995). Hrsg. Martin Scheutz – Arno Strohmeyer. Innsbruck–Wien–Bozen 2010. 59–78.; R[obert] J[ohn] W[eston] Evans: The Making of the Habsburg Monarchy 1550–1700. An Inter pretation. Oxford 1979., illetve magyar szempontból újabban Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. 2. kiadás. Bp. 2015.
