Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Kenyeres István – Pálffy Géza: A Habsburg Monarchia és a Magyar Királyság had- és pénzügyigazgatásának fejlődése a 16–17. században. Modellek és értelmezési lehetőségeik
1033 Kenyeres István – Pálffy Géza A HABSBURG MONARCHIA ÉS A MAGYAR KIRÁLYSÁG HAD ÉS PÉNZÜGYIGAZGATÁSÁNAK FEJLŐDÉSE A 1617. SZÁZADBAN Modellek és értelmezési lehetőségeik Bevezetés: fiskális állam, hadügyi fejlődés és fiskális-katonai állam a kora újkori Európában Az alábbi tanulmány célja, hogy a 16–17. századi Habsburg Monarchiát, azon belül a Magyar Királyságot a hazai történeti irodalomban már jól ismert hadügyi forradalom és annak államfejlődésre gyakorolt hatása, valamint az újabban az európai történetírásban egyre jelentősebb szerepet kapó, ám a magyar történettudományban még kevésbé ismert fiskális-katonai állam modellje kapcsán tegye a vizsgálat tárgyává. Míg a fiskális-katonai állam modelljének egyfajta különleges előképeként is értelmezhető hadügyi forradalom elmélete és a körülötte kibontakozott vita Magyarországon is jól ismertnek számít, sőt a kérdéskörben releváns magyar hozzászólásokra is akad példa,1 addig a fiskális-katonai állam modellje mindez ideig jóval kevesebb figyelmet kapott a hazai történetírásban. 2 A fiskális-katonai állam elmélete lényegében az 1990-es években nyert teret, főként az angolszász történetírásban. A fogalom megalkotója John Brewer volt, aki The Sinews of Power: War, Money and the English State címmel 1989-ben meg jelent, a brit katonai nagyhatalom kialakulásának időszakát (1688–1783) vizsgáló munkájában használta a kifejezést. Brewer a brit gyarmatosító államot vizsgálta, és ennek keretében úgy látta, hogy e kifejezéssel írható le megfelelően a 17. század végétől kialakuló, de alapjában véve a 18. században kikristályosodó, a béke és háború idején állandó hadsereget, haditengerészetet fenntartó, annak kiszolgálására, 1 Ágoston Gábor: Történetírás és hadtörténetírás. Gondolatok a professzionális és népszerű angolszász hadtörténetírásról. In: Uő: Európa és az oszmán hódítás. Bp. 2014. 143–156., itt: 148–149. A tanulmány első megjelenése Hadtörténelmi Közlemények 119. (2006) 524–537. Lásd még összegezve B. Szabó János e számban közölt tanulmányát. 2 Sashalmi Endre: A nyugat-európai államfejlődés vázlata. H. n. [Bp.] 2006. 128–150.; Uő: Az emberi testtől az óraműig. Az állam metaforái és formaváltozásai a nyugati keresztény kultúrkörben, 1300– 1800. Pécs 2015. 196–218.; Kenyeres István: A „Fiscal-Military State” és a Habsburg Monarchia a 16–17. században. In: Művészet és mesterség. Tisztelgő kötet R. Várkonyi Ágnes emlékére I–II. Szerk. Horn Ildikó et al. Bp. 2016. I. 91–122.
