Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Sashalmi Endre: A 17–18. századi Oroszország mint fiskális-katonai állam
SASHALMI ENDRE 1031 légiumok annak ellenére megmaradtak, hogy Péter halálakor meglehetősen friss képződmények voltak. Ugyancsak fontos, hogy számszerűleg azok a kollégiumok alkották a többséget, amelyek feladata a pénzügyek és a gazdaság egyes területeinek (például Kereskedelmi Kollégium) irányítása volt.110 A kollégiumok elnevezései ön magukban is jól mutatják a péteri államgépezet fiskális-katonai jellegét. Péter alatt a hivatalnokok létszáma is megnövekedett. A központi kormányzat létszáma erősen fluktuált, és uralkodásának végén nem sokkal volt magasabb, mint a 17. század végén, a régi prikáz rendszer idején. 1711-ben 1906, 1715-ben 1396, míg 1721-ben 3101 főt számlált a központi igazgatás, a fluktuáció oka pedig az átszervezés volt.111 A helyi kormányzat létszáma ugyanakkor 1715-ben 5478 fő volt,112 ami lényeges növekedést jelentett az 1690-es időszakhoz képest, ugyanis majdnem megháromszorozódott. Ha tehát a 17. század közepi helyzetet vesszük alapul, akkor 1715-re a hivatalnokok összlétszáma (6874) több mint négyszeresére nőtt. A bürokrácia költségei ugyanakkor már 1715 és 1721 között meghaladták a kétszeres növekedést.113 1726-ban már 7613 volt az államapparátus összlétszáma (2767 a központi, 4646 a helyi igazgatásban),114 ami tovább növekedett a 18. században, így 1755-ben 10 550, 1763-ban pedig 16 500 főt számlált.115 Az államiság jegyeit Oroszország esetében Péter reformjai erősítették meg,116 de Avraamij példáján láthattuk, hogy a 17. század utolsó évtizedei sem múltak el nyom nélkül az államfelfogás terén. Azaz, már azt megelőzően is érzékelhető volt egy elmozdulás, hogy Péter a nyugatosítás útjára lépett volna. Ugyanakkor tény, hogy az 1710-es évektől kezdődően a cár egy új kormányzati rendszert hozott létre. Péter egy olyan típusú kormányzati gépezetet akart, amely mintegy óraműként az uralkodó állandó személyes beavatkozása nélkül, „az uralkodó távollétében is működik (például amikor ő hadjáraton van)” a hivatali funkciók pontos meghatározása révén: ezt a fajta államot illette ő maga a reguljarnoje goszudarsztvo , azaz (jól) szabályozott állam elnevezéssel. 117 Ennek a kormányzati gépezetnek a központja a Szenátus, alapvető elemei pedig „a szigorúan funkcionális” alapon létrehozott kollégiumok voltak.118 Az államépítés ezen gyakorlati, intézményi vonatkozásait semmiképpen nem szabad figyelmen kívül hagyni, ha Péter idején (az oroszban az állam jelentést felvevő) a goszudarsztvo fogalmában végbement változást vizsgáljuk. Mindeközben azonban nem történt olyan módosulás a politikai 110 Dixon, S.: The Modernisation of Russia i. m. 129. 111 Nyikolaj Andrejevics Medusevszkij: Utverzsgyenyije abszoljutyizma v Rossziji. Moszkva 1994. 298. 112 Medusevszkij, Ny. A.: Utverzsgyenyije abszoljutyizma v Rossziji i. m. 298. 113 Uo. 114 Ágoston, G.: Military Transformation i. m. 312. 115 Dixon, S.: The Modernisation of Russia i. m. 132. 116 Cracraft, J.: The Petrine Revolution in Russian Culture i. m. 156–158. 117 Geoffrey Hosking: Russia and the Russians. A History. London 2000. 202. 118 Hosking, G.: Russia and the Russians i. m. 202.
