Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Sashalmi Endre: A 17–18. századi Oroszország mint fiskális-katonai állam
A 17–18. SZÁZADI OROSZORSZÁG MINT FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM 1026 járnak, és össze vannak kötve egymással”.82 Ennél egyértelműbb bizonyítékok alig ha kellenek a gazdaság és az állam fogalmának szoros korabeli összekapcsolódására. Ezek a Mun által említett szempontok azért jelentősek, mert az államfogalom fejlődését a politikai gondolkodás konvencionálisan az uralkodói jogok elszemélytelenedése, illetve a szuverenitásfogalom (részben ezzel összefüggő) relációjában vizsgálja. Az idézett források azonban világosan bizonyítják, hogy a modern államfogalom kialakulásának vizsgálata nem nélkülözheti a gazdaság új értelmezésének bevonását. Valószínűleg a történelmen mint diszciplínán belüli néha túlzott specializálódás, és más területek eredményeinek figyelmen kívül hagyása kölcsönösen mindkét oldalról – mind a politikai gondolkodás, mind a fiskális-katonai állam kutatásának művelői részéről – az oka annak, hogy ezt az összefüggést mindeddig nem aknázták ki kellőképpen. Célszerű lenne ebből a szempontból áttekinteni például, hogy a szuverenitás jegyeinek felsorolásába milyen elemek tartoznak a kora új korban, és ebben milyen súllyal szerepelnek azok, amelyek közvetlenül a gazdaságra vonatkoznak nemcsak a szuverenitás kora újkori klasszikusainál (Bodin, Hobbes), hanem az úgynevezett reprezentáns szerzőknél is. Tehát azon politikai gondolkodóknál, akik ugyan nem újították meg a politikai gondolkodást, de éppen ezért a korszellemre jellemzőbb nézeteket fejtettek ki. Az orosz államiság és az orosz fiskális-katonai állam kérdése, 1654–1725 A fiskális-katonai állam fogalma nézetem szerint alapvetően a következő elemeket foglalja magában: egy állandó, békeidőben is nagy létszámú (több tízezer főt számláló vagy azt jóval meghaladó) hadsereg létrejötte, ami a tengeri hatalmak esetében kiegészül a hadiflottával; a hivatalviselők (ha örökíthető, eladható hivatalról van szó)/hivatalnokok (ha elmozdíthatók voltak) számának rövid időn belüli ugrásszerű növekedése; a társadalom erőforrásainak fokozott igénybevétele ezen költségek fedezésére, akár gazdaságon kívüli kényszerek (robotmunka, kötelező beszállásolás stb.), akár gazdasági kényszerek, azaz a direkt vagy közvetett (fogyasztási) adók révén; a gazdaságba való növekvő központi beavatkozás az adóalap növelésére (merkantilista gazdaságpolitika); az egyház javainak igénybevétele az uralkodó által a megnövekedett hadi kiadások finanszírozására. Ez a definíció világosan mutatja, hogy a fiskális-katonai állam nem a politikai struktúra leírására szolgáló fogalom, azaz nem olyan kategória, amely a 82 Idézi Aaron Kitch: Political Economy and the States of Literature in Early Modern England. Farnham 2009. 4.
