Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Sashalmi Endre: A 17–18. századi Oroszország mint fiskális-katonai állam
A 17–18. SZÁZADI OROSZORSZÁG MINT FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM 1024 megengedni, hogy nagyobb fegyveres erő felett rendelkezzen, bárki legyen is az illető”. 69 És míg 1600 táján az uralkodó, 1700 táján már az állam jogainak vizsgálata, azaz az ál lam szuverenitása állt a politikai gondolkodás középpontjában. 70 A szuverenitás legfőbb jegyének pedig Hobbes 1651-es Leviatán című művében a fegyveres erők feletti rendel kezést tartotta.71 (Ennek bizonyítéka például a Leviatán címlapjának ikonográfiája is.) 72 A másik fő elem Gonzáleznél az állam és a gazdaság kapcsolatának kérdése, ami az úgynevezett merkantilizmusban jelentkezett, és amit ő így jellemez: „Ha úgy értelmezzük a merkantilizmust, mint azt a módozatot, ahogy az állam szervezi a gazdaságot, akkor hadviselés, hatalom, állam és merkantilizmus, az iménti sorend ben, szinonim fogalmakként kezelhetők.”73 Ide kívánkozik Oroszország vonatko zásban az, amit Kiszelev idézett tanulmányából tudunk, hogy az állami bevételek az Oroszországban megjelenő merkantilista elvek alkalmazásának köszönhetően is emelkedtek. Érdemes ebben a vonatkozásban idézni a holland Andreas Vinniusnak a cárhoz írt 1706-os levelét, amelyben a hadi és merkantilista szempontok egyaránt fontosak, de mégis a hadi szükségletek szerepelnek első helyen. Vinnius lakonikusan megemlíti, hogy az általa az Urálban építtetett négy nagy réz- és vasmanufaktúra kiaknázásában milyen lehetőségek rejlenek: „ki tudnák elégíteni felséged katonai szük ségleteit, és valójában az egész országét is; sőt mi több [a rezet és a vasat] nagy haszon nal el lehetne adni más országoknak ezüstért”.74 Kiszelev úgy kommentálja az idéze tet, hogy a bevételteremtés új eszköze „úgy tűnik, mindenféle konkrét háborúra való felkészülés nélkül fogalmazódott meg. Ehelyett az államhatalomra és gazdagságra való általános igényből táplálkozott, amely azonban egy európai geopolitikai rivalizáláshoz kötődött”.75 Azaz mégiscsak elismeri a katonai szempontok elsődlegességét. Visszatérve Gonzáleznek az állam és a gazdaság kapcsolatának kérdését érintő kon cepciójához, amit ő nem említ ebben a vonatkozásban az nem más, mint maga a tény , hogy a merkantilizmus emelte a gazdaságról való gondolkodást az állam szintjére . Erre a tényre és a merkantilizmusnak az államfogalom fejlődésében betöltött szerepére korábbi munkámban már rámutattam,76 a továbbiakban így ezt ennek alapján összegzem. Míg a 16. században – és sokak számára még a 17. században is – az oecono mia a családi gazdaság és a háztartás vezetését, irányítását jelentette, addig az úgy nevezett merkantilizmus már állami szinten szemlélte a gazdaság kérdését, főként a 69 Idézi Dietrich Gerhard: Old Europe. A Study of Continuity. New York 1981. 91. 70 William M. Spellmann: European Political Thought 1600–1700. London – New York 1998. 135. 71 Al P. Martinich: Authorization and Representation in Hobbes’s Leviathan. In: The Oxford Hand book of Hobbes. Eds. Al P. Martinich – Kinch Hoekstra. Oxford 2016. 315–338., itt 319. 72 Erre lásd Sashalmi E.: Az emberi testtől az óraműig i. m. 73–88. 73 González, E.: War, Power and the Economy i. m. 1. (Kiemelés tőlem: S. E.) 74 Idézi Kiselev, M.: State Metallurgy Factories and Direct Taxes i. m. 19. 75 Uo. 19. 76 Sashalmi E.: Az emberi testtől az óraműig i. m. 104–105.
