Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Sashalmi Endre: A 17–18. századi Oroszország mint fiskális-katonai állam
A 17–18. SZÁZADI OROSZORSZÁG MINT FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM 1022 során.52 González három államot vizsgált: „Spanyolországot és riválisait”, Nagy-Britanniát és Franciaországot a 18. században, azonban a korlátozott mintavétel ellenére általánosan alkalmazható fogalomnak tartja a fiskális-katonai államot, amelynek egy rövid historiográfiáját adja könyvének egyik alfejezetében (Fiscalmilitary states: the development of a methodological concept) . 53 González frissen megjelent művének megállapításait feltétlenül érdemes megvizsgálni, hiszen azok ma a vita legaktuálisabb kérdéseit foglalják össze. Szerinte ami „a fiskális-katonai állam esetében fontos, az a fogalom azon képessége, hogy kihozza a háború, a pénzügyek, a gazdaság és az intézményes változások közt fennálló sokszínű összefüggéseket”, azaz a katonai kiadások több bevételt tettek szükségessé, eltérő intézmé nyi keretek közt, de ezen adott keretek fennállása ellenére a pénzügyi és intézményi változtatásokat be kellett vezetni.54 Más szavakkal, a problémák azonosak voltak, viszont a megoldások különböztek. Adóztatni kellett, de hogy mit, az már nem volt ugyanaz mindenhol, illetve az sem volt adott, hogy milyen módon kell a központi hatalomnak beavatkoznia a gazdaságba, és milyen szektorokban kell az erőforrásokat jobban kihasználni. Összegezve elmondhatjuk, González szerint „a fiskális-katonai állam alap vetően azt az utat jelenti, amelyre az államok azért léptek, hogy a háborúhoz szükséges erőforrásokat előteremtsék”. 55 González 1650 – 1815 közé teszi a fiskális-katonai államok kialakulását56 , és egyben amellett érvel, hogy ennek másik oldala, kiegészítője az úgy nevezett szerződő állam (contractor state) volt. Amellett, hogy a szerződő állam része volt az előbbinek, „saját jogán volt része annak”.57 Míg a fiskális-katonai állam, végletesen leegyszerűsítve arról szólt, hogy miként lehet az erőforrásokat előteremteni, a másik oldal viszont arról, hogy ezt miként költötték el.58 A szerződő államot, amit González „precíz fogalomnak” nevez, így definiálja: „az a tevékenység, amelynek során az állam bevonja a magánszektort azon javak és szolgáltatásokat előteremtésébe, amelyek szüksé gesek ahhoz, hogy az állam biztosítani tudja működését”, hogy a javak és szolgáltatások eljussanak a hadsereghez és a hadiflottához, vagyis harcképesek legyenek.59 Ebben pedig alapvető szerepet játszottak a hadivállalkozók, azaz a hadseregellátók.60 Bár szo rosan véve az úgynevezett szerződő állam nem az állam egy típusa, és szűkebb 52 Enciso A. González: War, Power and the Economy. Mercantilism and State-formation in 18th- Century Europe. London 2017. 49. 53 González, E. A.: War, Power and the Economy i. m. 44–52. González idézi Dunningot és Daviest is, de nem abban a vonatkozásban, hogy Oroszország vajon megfelel-e a fiskális-katonai állam kritériumainak, hanem olyan szempontból, hogy mindketten a fogalom képlékeny voltára utalnak. Uo. 46., 47. 54 Uo. 49. 55 Uo. 189. (Kiemelés tőlem: S. E.) 56 Uo. 190. 57 Uo. 58 Uo. 189. 59 Uo. 127., 186. (Kiemelés tőlem: S. E.) 60 Uo. 127.
