Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Sashalmi Endre: A 17–18. századi Oroszország mint fiskális-katonai állam
A 17–18. SZÁZADI OROSZORSZÁG MINT FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM 1016 a legszélesebb értelemben vett kultúra terén (beleértve az új úgynevezett polgári abc létrehozását, amely a latin abc-hez közelítő betűtípusokat alkalmazott). Mégis olyan figyelemre méltó megállapításokat tett a kérdés kapcsán, amelyeket érdemes továbbgondolni. Ezt magam meg is tettem korábbi írásaimban, illetve látni fogjuk, hogy újabban Enciso A. González is némiképp hasonló értelemben bővíti ki a fiskális-katonai állam fogalmának vizsgálatát. Nevezetesen arról van szó, hogy Cracraft könyvében érintette magát az orosz államiság kérdését is: azt, hogy milyen mértékben lehet a 17. század végi, Péter előtti Oroszországot egyáltalán államnak tekinteni. Cracraft szerint az 1690-es évekig Oroszország „a modern államiság alacsony, vagy korai fokát érte csak el”. 10 Ennélfogva pedig hiányzott az állam „intézményes definíciója”.11 Bár a modern államiság kritériumait a szerző nem adja meg (!), állításának alátámasztására a Külügyi Prikáz Svédországba szökött hivatalnokának, Grigorij Kotosihinnek az 1660-as években készült munkáját idézi bizonyítékként, hangsúlyozva, hogy ebből a kormányzás szerfelett perszonális, a cár személyéhez kötött volta rajzolódik ki Alekszej idején (1645–1676).12 Cracraft konklúziója a következő: „Alig létezett az állam hivatalos, intézményes megfogalmazása [...], amely államot ez a cár úgy uralta, mint egy Isten által neki adott birtokot, oly módon, mintha egy nagy atya és főpap lenne.”13 Ennélfogva pedig az állam, amit Péter örökölt – Cracraft szerint – „dinasztikus, patrimoniális és teokratikus jellegű volt”, ami azt erősíti, hogy nem tarthatjuk modern államnak. 14 A fiskális-katonai állam kifejezés megjelent Sergei Bogatyrev 2005-ös tanulmányában, amely írás az általa szerkesztett könyv részeként, Oroszország kialakulását vette górcső alá több szempontból. Bogatyrev az adóbeszedés hatékonyabbá tételére utalt a terminussal, a moszkvai Oroszország helyi igazgatásának 16. századi, a központ által kezdeményezett átalakítása kapcsán.15 Azt emelte ki, hogy azon újonnan létrehozott, választott helyi tisztségviselők révén ( zemszkij sztaroszta k), akik az adóbeszedésért lettek felelősek, a kormányzat a 16. század folyamán „a helyi közösségeket a központnak felelőssé téve, a korábban független területeket a moszkvai kormányzat alárendelt régióivá változtatta”.16 Így érte el a központi hatalom a helyi erőforrásokat, és ez a megoldás „nem különbözött attól, amit a 10 Uo. 146. 11 Uo. 153. 12 Uo. 13 Uo. (Kiemelés tőlem: S. E.) 14 Uo. 150. 15 Sergei Bogatyrev: Localism and Integration in Muscovy. In: Russia Takes Shape. Ed. Uő. Helsinki 2005. 59–105., itt: 101., 104. 16 Uo. 104.
