Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Korpás Zoltán: A fiskális-katonai állam és a Katolikus Monarchia a 16–17. században
KORPÁS ZOLTÁN 999 a 17. századi arbitristák47 felismerték ezt a problémát, és hatékonyabb működésre igyekeztek rávenni a koronát, már késő volt. A következőkben áttekintjük, hogy pontosan mivel gazdálkodtak a katolikus uralkodó udvaroncai, miniszterei (2. diagram). A Katolikus Monarchia összetett dinasztikus államként több politikai centrummal rendelkezett, amelyek saját jogrenddel, fiskális és pénzügyi struktúrákkal bírtak. A három nagy birodalmi részkonglomerátumban – ibériai, itáliai és németalföldi birtokok – mindegyik államalakulat arra törekedett valójában, hogy bevételeit csak helyben lehessen felhasználni, és a dinasztikus ügyek minél kevesebbet szivattyúzzanak ki az ottani forrásokból. Az 1530-as évek adatai alapján V. Károly császár bevételeihez (kb. 1 millió dukát) Németalföld mintegy 9,9%-kal tudott hozzájárulni, az itáliai államok (Nápoly, Szicília, Milánó) mintegy 25,8%-kal. Ugyanakkor a spanyolországi koronák vitték a terhek 74,2%át, amiből csak Kasztília 69,1%-ot, a maradék négy korona (Aragónia, Valencia, Katalónia és Navarra) pedig 5,1%-ot viselt. Azaz Kasztília termelte ki a félszigeti bevételek mintegy 90%-át, és a teljes birodalom bevételeinek mintegy 70%-át.48 Úgy tűnik, hogy a közös ügyekhez legkevésbé Németalföld járult hozzá. 1568 után az ottani hosszú háborúk költségére még az ottani bevételek sem voltak elegendőek. 49 2. diagram A Katolikus Monarchia bevételei (millió dukátban) 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15591561-6215661572-731577158815941598160116081621 Rendkívüliek (bánya, vásár, egyéb) Gyarmatok Három Grácia (egyházi adók) Elzálogosított bevételek és lovagrendek Servicios/Millones (rendkívüli és indirekt adók) Alcabala-tercias Forrás: Carlos Morales , C. J.: El precio del dinero i. m. 28. 47 Az európai merkantilista gondolkodás spanyol képviselői az ún. arbitristák. Elena María García Guerra: Características del fenómeno arbitrista. In: La monarquía de Felipe III. I–III. Ed. José Martinez Millán. Madrid 2008. III. 870–875. 48 Yun-Casalilla, B. – Comín, F.: Spain. From Composite Monarchy i. m. 235. 49 Parker, P.: El ejército de Flandes i. m. 179.; Martínez Ruiz, E.: Los soldados del rey i. m. 794–810. Az 1566 és 1576 közötti időszakban csak két olyan év (1570 és 1571) volt, amikor a németalföldi bevételek fedezték az ottani hadi kiadásokat. Évenként a spanyol korona többszörösét fizette annak (4–7 millió forint), amit az ottani bevételek (0,8–2 millió forint) nyújtottak.
