Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Korpás Zoltán: A fiskális-katonai állam és a Katolikus Monarchia a 16–17. században
A FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM ÉS A KATOLIKUS MONARCHIA A 16–17. SZÁZADBAN 988 a számok 1633-ban és 1651-ben egyértelmű csökkenést mutattak. Ugyanakkor az európai hadszíntereken túl a félszigeti véderő költségét és nehézségeit is jól jelzi, hogy 1652-ben a félszigeten két helyen állomásozott jelentősebb királyi erő: a portugálok elleni hadsereg Extremadurában, valamint a franciák elleni sereg Katalóniában. A két hadsereg költsége 1 593 000, illetve 1 200 000 dukát volt, ami miatt a királynak azt javasolták, hogy a kevésbé költséges katalán frontot részesítsék előnyben a másikkal szemben.26 A „honi véderő” másik eleme volt az erődítményrendszerek fejlesztése és a partvédelem megszervezése. A stratégiailag fenyegetett területeken, mint például a portugál határvidéken, a franciák által támadott Pireneusok vonulatán, vagy a mediterrán és atlanti kalózkodásnak kitett kikötőkben jelentős erődítésépítészet, illetve őrtornyok hálózatának fejlesztése zajlott a trace italienne technikáknak megfelelő módon. 27 A modern várak és erődítmények építése során a Katolikus Monarchia különleges kihívásokkal szembesült, hiszen a kompozit monarchia globális és európai földrajzi összetettsége miatt nemcsak egymástól rendkívül távol lévő európai területeken volt szükséges kialakítani modern erődítményrendszereket, erődített kikötőket, hanem a gyarmatokon is spanyol és olasz hadmérnökök és építészmesterek irányításával emeltek jelentős erődöket (például San Juan de Puerto Rico, Santo Domingo, Cartagena de las Indias, Veracruz, Havanna, Lima, Panamá, Callao, Manila stb.).28 Mivel a spanyol uralkodók a korban jellemzően nem viseltek belhoni háborúkat, ezért a félsziget belső területein (például Kasztília) megmaradtak a középkori magas falú várak. Ugyanakkor a határterületeken (Extremadura, Baszkföld, Navarra) az atlanti-óceáni és földközi-tengeri parti kikötőkben és a távoli gyarmatokon a legmodernebb komplex erődítményrendszereket építették, amelyek nagyon sok helyen (főként a volt gyarmatokon) még ma is épen fellelhetők. Legvégül említsük meg a Katolikus Monarchia hadszervezetének talán legdrágább elemét, a tengeri és óceáni állandó flottákat. E témakör a magyar nyelvű szakirodalomban jóformán látókörön kívül marad, ezért érdemes itt részletesebben bemutatni, hogy láthatóvá váljon: a Katolikus Monarchia nemcsak egy jelentős szárazföldi vagy mediterrán hatalom volt, hanem – részben vagy egészben állandó (hadi)flottái révén – a Globus jelentős vizeire kiterjedő globális hajózási nagyhatalomnak is tekinthető. 26 Uo. 83. 27 Hernando Sánchez, C. J.: Las fortificaciones. i. m.; Alicia Cámara Muñoz: Fortificación y ciudad en los reinos de Felipe II. Madrid 1998. 28 Antonio Gutiérrez Escudero: La defensa y las fortificaciones del Caribe español durante la época colo nial. In: Puertos y fortificaciones en América y Filipinas. Actas del Seminario, 1984. Ministerio de Fomento. Madrid 1985. 145–159.
