Századok – 2018
2018 / 1. szám - MAGYARORSZÁGI MIGRÁCIÓK - Spannenberger Gabriella - Spannenberger Norbert: A németek 18. századi betelepítése: politikai és/vagy gazdasági folyamatok összessége?
SPANNENBERGER GABRIELLA – SPANNENBERGER NORBERT 9 adta tehát meg a jogi keretét a 18. századi telepítéseknek, s ennek kidolgozásában a magyar rendek kizárólagos szerepet játszottak. 22 Egyházi telepítés: a zirci uradalom – a majorsági gazdálkodás mintapéldája Az 1723. évi CIII. tc., valamint a kiegészítő törvénycikkelyek jogi szabályozást adtak, de nem teremtettek intézményes kereteket egy átfogó telepítési politika számára. Ezért különösen fontos volt, hogy milyen elvek mentén került sor egy-egy uradalom telepítési politikájára a gyakorlatban. A német migrációkutatás a „migrációs rendszer” (Migrationsregime ) fogalommal dolgozott ki egy elemzési kategó riát. Ennek lényege, hogy politikai, jogi, gazdasági, társadalmi és kulturális adottságok együttese határozza meg azt, hogy hogyan, mikor, s mi módon kerül sor aktív migrációs, s az ezzel együtt járó integrációs politikára.23 Német területeken a harmincéves háború utáni telepítési politikával folytatott újjáépítési programban kiemelkedő szerepet játszottak az egyházi uradalmak. Ez késztette Kollonich Lipótot is arra, hogy a török utáni Magyarországon is főleg velük számoljon. 24 A cisztercita rend Sziléziában mintapéldája volt annak a regenerációs folyamatnak, amely Kollonichnak is modellértékű volt. A heinrichaui apátság gazdaságilag 1681 után virágzott fel és sikeres rekatolizációt is folytatott. A konvent 70 000 aranyforintot költött ingatlanvásárlásokra, de ugyanennyit építkezésekre, illetve a török háborúk finanszírozására is.25 Zirc megvásárlása azonban messze a legna gyobb beruházásának számított.26 A zirci területre ugyan nagyobb volt, mint a 22 A bizottság telepítési munkálataihoz lásd a még ma is aktuális tanulmányt Konrad Schünemann: Zur Beurteilung der Schwabensiedlungen in Ungarn. Deutsch-ungarische Heimatsblätter IV. (1932) 281–297. 23 A problémát taglalja Jochen Oltmer: Migration im 19. und 20. Jahrhundert. München 2010. 24 Pl. az 1689-es császári telepítési pátenssel egyidejűleg kezdte meg a pécsváradi bencés apátság kolonizációs akcióját. Magyar Nemzeti Levéltár (a továbbiakban: MNL) Országos Levéltára (a továbbiakban: OL) E 180 Magyar Kamara Archívuma, Személyi fondok, Jány (Giani) Ferenc szerémi püspök, csornai prépost hagyatéka (a továbbiakban: E 180) Fasc 1. Rehlingen ügynök levele 1689. jan. 26.; Két év múlva az uradalom területén összesen 101 német telepes család élt. Leo Hoffmann: Die Herrschaft Pécsvárad um 1700. Deutschungarische Heimatsblätter V. (1933) 98–103.; Ägid Herrmann: Erste Spuren der Kolonisation in Pécsvárad. Deutsch-Ungarische Heimatsblätter 1. (1929) 48–52.; A budai jezsuiták pl. Törökbálintra már 1696-ban rácokat hívtak, de kevesen voltak, és nem is maradtak meg. Ezért a karlócai béke után rögtön német telepesek után néztek. Eugen Bonomi: Die Ansiedlungszeit des Ofner Berglandes. Südost-Forschungen V. (1940) 468–469. 25 Heinrich Grüger: Heinrichau. Geschichte eines schlesischen Zisterzienserklosters 1227–1977. Köln–Wien 1978. 61–70. 26 A vétel utáni további pénztranszferekről lásd részletesen Heinrich Grüger: Visitationen der Äbte von Heinrichau in Ungarn 1701–1810. Jahrbuch der Schlesischen Friedrich-Wilhelms-Universität zu Breslau 23. (1982) 179–200.
