Századok – 2017
2017 / 5. szám - TUDÁSÁRAMLÁS MAGYARORSZÁGON 1770–1830 - Balogh Piroska: Koppi Károly – Kísérlet a göttingeni modern történettudomány metodikájának magyarországi meghonosítására
KOPPI KÁROLY 966 számára, milyen nyelven, milyen közönséget szólítsanak meg. Míg egy göttingeni tudós számára a német nyelv választása mediálisan egyszerre fedte le a nemzetközi olvasóközönség jelentős részét éppúgy, mint a hazai tudós társadalmat és a laikus olvasókat, a magyarországi helyzet ennél sokkal bonyolultabb. Koppi egyértelműen a latin nyelvet tartotta a legalkalmasabb médiumnak, mivel ezzel egyaránt elérhető volt a nemzetközi és a hazai tudós publikum. Bár az 1780–90-es években ez a stratégia még működőképes, már nem sokáig: egyre kevésbé korszerű, és a valóban széleskörű tudománynépszerűsítés egyre inkább az anyanyelvi médiumokra épül. A könyvkiadás és terjesztés jelentőségének felismeréséről tanúskodik a korszakban a pesti egyetemi nyomda fontossága.93 Maga Koppi is igyekezett jó kap csolatot ápolni nyomdász-kiadókkal, a Czirbesz-levelezésben például Weingand János Mihály neve merül fel sűrűn.94 A külföldi, különösen a jénai vagy göttin geni recenziók jelentősége ugyancsak ismert volt Koppi előtt.95 Ugyanakkor a magyarországi könyvkiadói és -terjesztői kapacitás szerényebb lehetőségeit sajátos módon ellensúlyozta Koppi. Publikációs stratégiájából látszik, hogy írásai műfajukat és célközönségüket tekintve rendkívül változatosak, a klasszikus történeti értekezések mellett megjelennek a forráskiadások, röpiratok, egyetemi előadások, alkalmi beszédek is – még a halotti beszédeit is tudományközvetítésre használja, remek példa erre a már említett Cornides Dániel feletti beszéd. 96 Ami az egyetemi előadásokat illeti, mint az eddig is idézett diákjegyzetek és tételjegyzékek igazolják, Koppi Károly éppúgy hatékonynak mondható, mint göttingeni kollégái. A göttingeni médiakezelési és tudásközvetítési szisztéma tehát ugyan nem volt teljes egészében transzponálható a magyarországi viszonyokra, de Koppi és kortársai láthatóan jól érzékelték mind a változás természetét, mind az adott társadalmi és gazdasági körülmények között leginkább alkalmazható lehetőségeit. Megfigyelés és kísérletezés: tudástermelés Koppi történészi habitusának talán legmodernebb vonása az a kidolgozott módszertan, amelynek segítségével kutatásait folytatta, műveit megírta. Ennek fontos eleme, hogy a történészi szakmunkák megalkotása során Heyne filológiai 93 Iványi Béla – Gárdonyi Elemér – Czakó Elemér: A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda története – 1577–1927. Bp. 1927. 94 Balogh P.: Az 1780-as évek i. m. 12., 13., 17., 21. 95 Például Koppi Károly: Oratio quam Viro gratis Patriae Civibus commemorabili Seniori Gedeoni Comiti de Rada Monumentum esse voluit. Pest 1792. kapcsán lezajló cenzúra-ügyének visszhangja: Staats-Anzeigen 18. (1793) 275. (Göttingen). Grondski-kiadásáról az Allgemeine Literatur Zeitung közölt recenziót. 1792. 3. Bd. No. 211. 318. 96 Lásd 22. jegyz.
