Századok – 2017
2017 / 4. szám - IN MEMORIAM - Sz. Jónás Ilona (1929–2017) (Klaniczay Gábor)
925 KLANICZAY GÁBOR támaszkodva. Miután első fontosabb cikkét 1959-ben Párizs és a Jacquerie elem zéséről jelenttette meg a Századok ban, bölcsészdoktori disszertációját 1961-ben ugyancsak Párizs társadalomtörténetéről írta: Párizs kereskedő és iparűző polgársá gáról az 1313. évi adólajstrom alapján, ennek eredményeit 1963-ban francia fordí tásban publikálta. 1966-ban kapott először hosszabb, öt hónapos külföldi ösztöndíjat Franciaországba. Párizsi kutatómunkája nyomán két hónapon keresztül Aix-en-Provence-ban tanulmányozta a levéltári forrásokat, és ott megismerkedett Georges Dubyvel, az Annales -iskola egyik vezető egyéniségével. Ez a szakmai kapcsolat évtizedeken át megmaradt, Duby is elismeréssel emlegette Sz. Jónás Ilona munkáit. E tanulmányút gyümölcse az 1968-ban, a Századok ban megjelent cikke, A középkori falvak elnéptelenedésének kérdéséhez egy provence-i baillage 1343. évi összeírása alapján, és ebben az időben állította össze az Európa és Közel Kelet – IV-XV. század. Egyetemes történeti szöveggyűjtemény, középkor I/1-I/2 első kiadását. Az új francia történetírás gazdaság- és társadalomtörténeti, valamint művelődéstörténeti módszereire támaszkodva, 1969-es brüsszeli és 1977-es párizsi levéltári kutatásai nyomán készítette el és védte meg 1977-ben Párizs adófizető népessége a XIII–XIV. század fordulóján című kandidátusi értekezését. A francia középkorkuta tókkal kialakított együttműködését jelzik tanulmányai: A világi értelmiség térnyerésé nek történetéhez. Az intellektuális munkához kapcsolódó mesterségek a XIII. század végig párizsi adólajstromokon (1974), Structure sociale de l’industrie textile parisienne à la fin du XIIIe siècle (1975). 1986-ban egy szemesztert vendégtanárként Lyonban töltött. Történetírói érdeklődése ebben az időben kiterjedt a kora újkori politikai gondolkodás területére is: írt tanulmányt a zsarnokölés hugenotta nézeteiről (1978), ő válogatta, majd vetette össze az eredetivel Jean Bodin Az államról írt könyvét, melynek magyar fordítása is neki köszönhető (1987). E témakörben készítette 1993-ban akadémiai doktori értekezését (Az erőszak megnyilvánulási formái és iro dalmi reflexiói a XVI. század második felében), amit 1997-ben védett meg. Noha a francia középkor volt érdeklődése középpontjában, történészi összehasonlító munkássága nem korlátozódott erre a területre. Legnépszerűbb könyve, Árpád-házi Szent Erzsébet három kiadást megélt életrajza (1986.) Erzsébet vallási ideálját a szerteágazó európai hagiográfiai források alapján mutatta be és helyezte el a 13. század vallási mozgalmainak összefüggéseiben. E könyv megírására tanszéki kollégája, H. Balázs Éva kérte fel, aki Életek és korok című sorozatában a hetvenes évek elejétől ráirányította a figyelmet az életrajz műfajára, a történetírásnak erre az ötvenes-hatvanas években méltatlanul elhanyagolt területére. Sz. Jónás Ilona számára is szerencsés felfedezés volt e történeti életrajz, melyben a középkori vallástörténetről, művelődéstörténetről, és egyúttal „egy XIII. századi női ideál” újszerű bemutatásáról az egyetemes történeti oktatásban felhalmozódott gazdag ismereteit is összegezni tudta. E könyv nyomán még több további tanulmányt is
