Századok – 2017
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Gaucsík István: A Hangya a malomkövek között. Az 1930-as párizsi csehszlovák–magyar szövetkezeti egyezmény és a hozzá vezető út
A HANGYA A MALOMKÖVEK KÖZÖTT 914 véleményeket hat hónapon belül kellett elkészíteni és el kellett juttatni a bíróság titkárságára. A bíróság ezek alapján kívánt határozni. A luzerni tárgyalás a Hangya érdekei szempontjából fontos állomás volt, és bizonyos tekintetben eredményesnek is tekinthető. Bár kézzelfogható anyagi kompenzációt nem sikerült elérni, a csehszlovák féllel a tárgyalások új – már Prága és Pozsony által is respektálandó – nemzetközi játéktere nyílt meg, ám eredménytelen volt az a kísérlete, hogy a KSZ-t kiszorítsa a perből. Mindent egybevetve sikerként könyvelhette el, hogy nemzetközi fórumon bizonyította szövetkezeti központként kereskedelmi jellegét (sociéte privéé).33 Még ha nem is a teljes va gyon visszaszolgáltatásáról volt már szó, új alkupozíciók kialakítására nyílhatott lehetősége. Ezért inkább a prágai kormányzattal való megegyezésre törekedett, s igyekezett a KSZ-t minél inkább háttérbe szorítani. A megegyezés kényszere A Hangya nem hagyhatta figyelmen kívül a KSZ által létrehozott és működtetett szövetkezeti struktúra realitását, a kiépült és az államfordulatot követő válságból kilábaló szlovákiai szövetkezeti rendszert, melynek integráns részévé váltak az egykori Hangya szövetkezetek is; de a Csehszlovákia irányába folyamatosan halmozódó veszteségeket sem, melyek teljes kompenzálása tíz év elteltével valójában már irreális törekvés volt. A csehszlovák–magyar gazdasági kapcsolatok normalizálásának azonban, ami mindkét ország érdekében állt – a szövetkezetek vagyonjogi kérdéseinek tisztázása fontos előfeltétele volt. 34 A Hangya és a szlovákiai, illetve kárpátaljai fogyasztási szövetkezetek pénzügyi kérdéseit csak felsőbb, kormányzati szintről kiinduló kezdeményezések lendíthették ki a holtpontról. Csehszlovákia és Magyarország a szövetkezetek vagyonjogi kérdéseinek rendezéséről szóló egyezményt 1930. április 26-án Párizsban írta alá (korábban, 1930. január 20-án Hágában már a két kormány 33 Lásd erről MNL OL Z 795 26. cs. 94. t. Hoches Schiedsgericht! kezdetű fogalmazvány. 34 Elszórt adatok állnak rendelkezésre az üzleti kapcsolatokról. A szlovákiai gazdasági viszonyok megnyugvását követően kezdődhetett a szorosabb üzleti együttműködés a szlovákiai és magyarországi szövetkezetek között. A Kelet-szlovenszkói Gazdák Szövetkezete a Futurával és a Nostrával 1924. február 13-án kötött megállapodást állandó üzleti kapcsolat létesítése céljából. A magyarországiak előnyös áron adtak el mezőgazdasági árucikkeket a kassai székhelyű partnernek. A szlovákiai magyar szövetkezet, ha kedvezményt sikerült elérnie a deviza beszolgáltatásnál és a kiviteli engedélyeknél, a Futura és Nostra bizalmi személyének csehszlovák koronában bocsátotta azokat rendelkezésre. A Futura és a Nostra küldöttjén keresztül felügyelte az üzleteket. A szövetkezet kérésére a budapestiek vállalták a rekompenzációs papír- és faüzletek lebonyolítását Szlovákiából. MNL OL Társadalmi Egyesületek Szövetségének Központja (K 437) 1924. 3. cs. 85. t. Jegyzőkönyv felvétetett a Futura a Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Részvénytársaság elnöki helyiségében [...] 1924. február hó 13-án d. e. 12 órakor.
