Századok – 2017
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Gaucsík István: A Hangya a malomkövek között. Az 1930-as párizsi csehszlovák–magyar szövetkezeti egyezmény és a hozzá vezető út
GAUCSÍK ISTVÁN 909 Kárpátaljával együtt).15 Egy a KSZ statisztikájára hivatkozó cikk szerint pedig 1921-ben 857 fogyasztási szövetkezet volt Szlovákia területén.16 Az 1923. évi szlo vák szövetkezeti statisztika az államfordulat évében 330 magyar ügyviteli nyelvű fogyasztási szövetkezetet regisztrált.17 Egy 1926-os szlovák beszámoló szerint 597 Hangya-szövetkezet maradt Szlovákiában, melyek 41,5%-a volt szlovák ügyviteli nyelvű.18 Pavol Martuliak ezzel szemben 648 fogyasztási szövetkezetet, 19 Miroslav Fabricius pedig 595-öt és 723-at említ. 20 A Hangya iratanyagában található megyei szintű kimutatások talán közelebb visznek bennünket az adatok tisztázásához és a csehszlovák területre került Hangyavagyon körülhatárolásához. A hágai döntőbírósági perre készített magyar elaborátum 683 Csehszlovákia területére került Hangya-szövetkezetet tartott nyilván, ami a trianoni béke előtti tagszövetkezetek 18%-át jelentette. A nyilvántartás szerint a 434 darab 1000 koronás alapítványi üzletrész 434 ezer koronát, a 6159 darab 100 korona értékű rendes üzletrész 615 ezer 900 koronát tett ki. A Szlovákia és Kárpátalja területén működő fogyasztási szövetkezetek a Hangya-üzletrésznek nagyon csekély hányadát, csupán 6%-át tették ki.21 A KSZ a Hangya adatait vitatva csak 593 való ban működő Hangya-szövetkezet létezését ismerte el, ezzel is csökkenteni kívánva a Hangya követeléseinek nagyságát. (Ez a szám minden bizonnyal az 1919–1922 között kényszerűen hozzá csatlakozott egykori Hangya-tagszövetkezeteket takarta. 22) A budapesti Hangya-központ azonban a csehszlovák területen található követelések és tartozások számszerűsítésénél más adatokkal is dolgozott (692 és 570). 23 Az egyik 1919-es felmérés szerint a csehszlovákiai magyar ügyviteli nyelvű és magyar etnikai területen található szövetkezetek az összes Csehszlovákiához 15 Rédler István: A fogyasztási szövetkezet. Gazdasági Szemle, 1922. október 1. 150. 16 Bálek Lajos: A központi szövetkezet jövő programja. Gazdasági Szemle, 1921. december 1. 6. 17 Banky a peňažné ústavy na Slovensku a Podkarpatskej Rusi. Ročenka 1923. Szerk. Jaroslav Skorkovský. Bratislava 1923. 136. 18 SNA, Ústredné družstvo (Központi Szövetkezet, továbbiakban ÚD), 1400. d. Informačna správa o majetku Hangye na Slovensku o postupovaní nútenej správy a o stave právnom. Bratislava, 1926. ápr. 26. 19 Pavol Martuliak: Stopäťdesiat rokov slovenského družstevníctva 1845–1995 . Nitra 1995. 86. 20 Miroslav Fabricius: Družstevníctvo v medzivojnovom období. In: 150 rokov slovenského družstev níctva. Víťazstvá a prehry. Szerk. Miroslav Fabricius et al. Bratislava 1995. 89., 94. 21 MNL OL Z 795 26. cs. 94. t. A Hangya felvidéki vagyonának zárolása. Dátum nélkül. 22 MNL OL Z 795 26. cs. 94. t. 193. sz. A Hangya termelési értékesítési szövetkezet a cseh–szlovák állam ellen. (Hivatalos fordítás francia nyelvből.) Bp., 1929. aug. 13. 23 MNL OL Z 795 26. cs. 94. t. Kimutatás a cseh–szlovák megszállott területen fekvő szövetkezeteink tartozás[airól] és követeléseiről. Bp., 1927. aug. 16. Az 1930-as csehszlovák–magyar megegyezés pénzügyi tételeiben csak a magyar korona számla lett az infláció miatt alacsonyabb. MNL OL Hangya Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet, Igazgatósági ülések jegyzőkönyvei (Z 791) 17. cs. 102. t. Csehszlovák Elszámolási Intézet levele és melléklet. (22204/31-12321. ügyszám, fordítás.) Prága, 1931. máj. 31.
