Századok – 2017
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hamerli Petra: Magyar–olasz együttműködés a horvát szeparatisták támogatásában 1927–1934
HAMERLI PETRA 891 alátámasztani, hangsúlyozva, hogy a horvát népnek több évszázados, dokumentálható múltja van és jelentős civilizációs, illetve kulturális értéket képvisel, aminek következtében megérdemli az önálló, független nemzetállamot. 61 Olaszországnak a diktatúra bevezetését követően lett volna lehetősége arra, hogy az új politikai berendezkedésű állammal való viszonyát konszolidálja. 1929. január 27-én ugyanis lejárt az 1924-ben kötött római egyezmény, s a jugoszláv külügyminiszter, Vojislav Marinković szívesen vette volna a szerződés megújítását vagy akár új alapokra helyezését. Mussolini azonban nem élt a lehetőséggel és kijelentette, hogy „e szerződés, mely nem javította meg a helyzetet, valójában kimúlt, még mielőtt érvényét veszítette volna. Nem lett volna őszinte dolog megújítani egy barátsági szerződést, amely valójában sohasem létezett.” 62 Így az olasz–jugoszláv kapcsolatok továbbra sem javultak, s Mussolini – feltehetően nem kis mértékben a fentebb említett, Frank–Pavelić-féle memorandum hatására – a Pavelić által alapított szervezet erőteljes támogatása mellett döntött. Abban bízott, hogy az Usztasa képes lesz egy olyan méretű felkelést kirobbantani, amely akár Horvátország függetlenségének tényleges kivívását, azaz Jugoszlávia felbomlását is eredményezheti. Még ez évben megkezdte a horvát szeparatisták felfegyverzését, és a Servizio Segreto Croato nevű szervezet 400 ezer líra értékű géppisztolyt és egyéb hadianyagot ígért Pavelićnek.63 Az új fegyverek birtokában 1929 és 1934 között mintegy száz merényletet hajtottak végre, melyek közel felének kiindulópontja Olaszország, Magyarország és Ausztria volt. 64 A januári események hatására Magyarországon egy kis megingás mutatkozott a jugoszláv kérdésben. A magyar külpolitika 1918 óta gyakorlatilag folyamatosan ingadozott az olasz és a jugoszláv orientáció között, és ez történt 1929-ben is. Forster Pál belgrádi magyar követ azt közölte olasz kollégájával, Carlo Gallival, hogy a délvidéki területek visszaszerzése és a kisantant felbomlasztása érdekében Bethlen István kész lenne szövetkezni Jugoszláviával, mivel a miniszterelnök eddigre már úgy látta, hogy Olaszországtól nem lehet gyakorlati segítséget várni a revízió tekintetében. Ezért Bethlen arra jutott – legalábbis Forster vélhetően manipulatív céllal előadott helyzetértékelése szerint –, hogy amennyiben a szerbek 61 Bogdan Krizman: Pavelić i ustaše. Zagreb 1978. 117–119. 62 MNL OL K 63 118. cs. 16-27. t. 90 pol./1929. Hory Walkónak. Róma, 1929. máj. 26. 63 DDI. Settima serie, vol. 8. 129. irat. Grandi feljegyzése Mussolininak, Róma, 1929. okt. (nap nélkül). A Servizio Segreto Croato nevű szervezetet Mussolini hozta létre 1929 tavaszán az Usztasa – különösen az Olaszországban élő usztasák – tevékenységének figyelemmel kísérésére. 64 Ormos M.: Merénylet i. m. 70.
