Századok – 2017

2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hamerli Petra: Magyar–olasz együttműködés a horvát szeparatisták támogatásában 1927–1934

MAGYAR–OLASZ EGYÜTTMŰKÖDÉS A HORVÁT SZEPARATISTÁK TÁMOGATÁSÁBAN 1927–1934 880

hogy 1928. június 20-án udvarhű szerb elkövetők megsebesítették a Horvát Parasztpárt szinte bálványként tisztelt vezetőjét, Stjepan Radićot.

5

A horvát szeparatizmus, mint Jugoszlávia gyengítésének, felbomlasztásának egyik lehetséges eszköze, Olaszországban és Magyarországban lelt támogatókra. A horvát törekvések támogatása kapcsán folytatott magyar–olasz kooperáció az olasz–magyar barátsági szerződés megkötése (1927. április 5.) és a marseille-i merénylet (1934. október 9.) között volt a legélénkebb. Mivel az I. Sándor jugoszláv király életét is kioltó merényletet követően a támogatás kérdése nagy nemzetközi nyilvánosságot kapott, 1934 őszétől kezdve a horvát szervezetekkel és politikusokkal való érintkezés még az addiginál is nagyobb titokban folyt mindkét államban. Írásomban a horvát szeparatistáknak az 1927 és 1934 közötti magyar–

olasz kapcsolatokban betöltött szerepéről kívánok képet adni, elsősorban az Olasz Külügyi Levéltár (Archivio Storico Diplomatico del Ministero degli Affari Esteri

) for

rásai, és a már publikált olasz diplomáciai iratok (I Documenti Diplomatici Italiani

) alapján.

6

Olaszország jugoszlávellenes politikájának kezdeti lépései Amikor 1927. április 5-én Benito Mussolini olasz miniszterelnök és magyar kollégája, Bethlen István Rómában, a Palazzo Chigiben aláírták az olasz–magyar barátsági, békéltető eljárási és választott bírósági szerződést, Jugoszlávia a lépést ellene irányuló fenyegetésként értékelte.7

Olaszország külpolitikai törekvéseinek útjában – a Balkánon legalábbis – tudvalevőleg leginkább Jugoszlávia állt, ezért Belgrád számára is egyértelmű volt, hogy az olasz külügyminisztérium részben Jugoszláviával szembeni törekvéseihez keresi Magyarország szövetségét.

8 Az olasz politikai életben két okból volt a hangulat Jugoszlávia ellenes. Egyfelől Olaszországot az 1915. április 26-án megkötött londoni titkos szerződés területi ígéretei vették rá arra, hogy az antant oldalán belépjen az első világháborúba, azonban ezek az ígéretek a háborút követően tarthatatlanokká váltak a győztes nagyhatalmak számára. Franciaország, Nagy-Britannia és Oroszország 5 Archivio Storico Diplomatico del Ministero degli Affari Esteri (Olasz Külügyminisztérium Levéltára, a továbbiakban: ASMAE), Affari Politici (Politikai ügyek, továbbiakban AA. PP.) 1919–1930. Jugoslavia. Busta 1341. Telegramma 9724/2164. Luigi Petrucci (követségi tanácsos) Mussolininak. Belgrád, 1928. okt. 31. 6 Jelen tanulmánynak nem célja a marseille-i merényletet követő per tárgyalása, amit Ormos Mária részletekbe menően feltárt. Lásd Ormos M.: Merénylet i.

m.

7 Alessandro Vagnini: Ungheria: la costruzione dell’Europa di Versailles.

Roma 2015. 192. 8 Mint Tommaso Tittoni egykori olasz külügyminiszter még 1919-ben megfogalmazta, az olasz külpolitika „fő vonala: mindenáron megakadályozni, hogy Magyarország megegyezzen Jugoszláviával.” Idézi Ádám Magda: A

kisantant, 1920–1938. Bp. 1981. 111.