Századok – 2017
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szalai Miklós: A nemzeti liberalizmustól a keresztény újkonzervativizmusig: Asbóth János gondolkodói pályájához
A NEMZETI LIBERALIZMUSTÓL A KERESZTÉNY ÚJKONZERVATIVIZMUSIG 870 hirdette, és az állam és az egyház elválasztásának eszméjével is kacérkodó Szilágyi Dezső-féle csoport. Másrészt pedig vezére mindinkább Apponyi Albert lett, akiben Asbóth a „divatos” eszmeáramlatokat kiszolgáló, a „népszerűséget” vadászó, nem kellő belső tartással bíró politikust látott, akit „ifjonti heve” és a „modernség” vágya vezet.82 Mindennek az lett a következménye, hogy Asbóth egy időre elfordult a gyakorlati politizálástól, majd 1887-ben a Szabadelvű Párt programjával került vissza a parlamentbe. Az „államközpontú” konzervativizmustól – a „társadalmi” konzervativizmusig Szendrei László úgy vélekedik, hogy Asbóth politikusi-gondolkodói pályája három: egy liberális, egy konzervatív és konzervatív-liberális stációból tevődik össze. Szerinte Asbóth a Magyar conzervatív politiká ban rögzített pozíció ját liberális-konzervatív irányban módosította, s ez az álláspontja érdemben nem változott már.83 Jómagam azonban úgy vélem: a harmadik stációt, amely nek kezdetét nem 1875-re, inkább Asbóth a parlamentbe való visszatérésére (1887), vagy még inkább a Szabadelvű Párttal az egyházpolitika miatti szakítás időpontjára tenném, inkább Asbóth „keresztény-újkonzervatív” korszakának kellene nevezni. E harmadik stációt úgy határozhatnánk meg leginkább, mint a liberális konzervativizmusból való átmenetet a katolikus újkonzervativizmusba. Asbóth korábbi konzervatív érvelésében nem játszott érdemi szerepet a vallás. A Magyar conservatív politikában – már csak az ultramontanizmus vádjának kivédése miatt is – természetesen megjelenik a vallás (és konkrétan a katolikus vallás) témája, de csak úgy mint a – végső értékként, a politika végső principiumaként posztulált – magyar nemzetállamiság egyik belső tényezője.84 Asbóth nem foglalkozik sem azzal a kérdéssel, hogy igaz-e a vallás, sem azzal, hogy a vallásból levezethetőek e bármilyen társadalomelméleti elvek. Persze mint láttuk, A szabadság ban megje lenik és fontos szerepet kap a kereszténység, azonban csak mint a kereszténység (vagy legalábbis a világi hatalommal bíró kereszténység) korszaka utáni kornak, a liberalizmus korának az eszmei megalapozója, mint az emberiség eszmei fejlődésének egy – már meghaladott – stációja. 82 Schlett I.: A politikai gondolkodás i. m. 741. 83 Szendrei L.: A liberalizmus és a konzervativizmus i. m. 85. „Asbóth harmadik gondolati-politikai pozíciója 1875-től számítható, ez gyakorlatilag később már nem változott. ” (Kiemelés tőlem. Sz. M.) 84 Asbóth J.: Magyar conservatív politika i. m. 119.
