Századok – 2017
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szalai Miklós: A nemzeti liberalizmustól a keresztény újkonzervativizmusig: Asbóth János gondolkodói pályájához
SZALAI MIKLÓS 845 egyet nem érthetvén a képviselők egy csoportjával együtt kilépett abból, s független képviselő lett, majd belépett az újonnan alakult Katolikus Néppártba – ahol azonban ismét magára maradt, mert nem akarta elfogadni a párt felekezeti szűkkeblűségét, és javasolta, hogy a párt terjessze ki a maga propagandatevékenységét a nem-katolikusokra is.7 1901-ben a pártpolitikai konfliktusok miatt megkese redve visszaadta mandátumát. Tudományos munkáját és politikai publicisztikáját azonban az aktív politizálástól visszavonulva is folytatta – hozzászólva egyebek mellett a koalíciós kormány bukása után újra napirendre került általános választójog kérdéséhez. 1911-ben hunyt el a Nógrád megyei Videfalván. Asbóth liberális korszaka – a dualista politikai rendszer védelmében Asbóth a maga politikai publicisztikai tevékenységét a Pesti Napló nál kezdte meg. Az ekkor – Asbóth által később is irányadó konzervatív publicistának tekintett 8 – Kemény Zsigmond szerkesztése alatt álló újság egyértelműen Deák-párti volt, a kiegyezés védelmében polemizált a balközéppel és a szélsőballal. A kezdő, mindössze huszonkét éves fiatal publicista első cikke máris nagyfokú érettségre és bátorságra vallott, hiszen az ifjú Asbóth hatalmas tekintéllyel, magával Kossuth Lajossal „akasztott tengelyt” ebben a munkájában.9 ( A cikket mindössze monog ramjával, A. J.-vel írta alá, így sokan azt hitték, hogy Arany János a szerző. 10) Kossuth ugyanis – miután a váci választókerület képviselőségre kérte föl – nyílt levélben utasította vissza e megtiszteltetést, megismételve addigi elvi álláspontját – hogy tudniillik magát a Habsburg-ház uralma alatt álló Magyarország állampolgárának el nem ismerheti, közéleti funkciót nem vállalhat. Ámde Kossuth kiegészítette ezt további, a kiegyezés ellen irányuló aktuálpolitikai fejtegetésekkel. Szerinte a Monarchia újra háborúra készül – a Balkánon a török birodalom mellett kíván beavatkozni a keleti kérdésbe, s a német egység a Habsburgok égisze alatti megvalósításáról sem mondott még le. A közösügyes rendszer tehát háborús veszéllyel jár az országra: „Ne ajánlkozzék Magyarország máglyának, melyen a történelem kérlelhetetlen logikája az osztrák sast elégeti”. A közösügyes rendszer azonban Kossuth szerint a dinasztia érdekeit sem szolgálja, mert végül is nem 7 Vasas Géza: A konzervatív hagyomány élete. In: Asbóth János: Három nemzedék. S. a. r. Vasas Géza. (Magyar néző) Bp. 2008. 25. 8 Asbóth János: Báró Kemény Zsigmond: In: Uő: Jellemrajzok és tanulmányok korunk történetéhez. Bp. 1892. 146 –150. 9 Pesti Napló, 1867. szeptember 25. (A cikknek nincs címe.) 10 Báró Kaas Ivor: Előszó. In: Asbóth János társadalom-politikai beszédei. Bp. 1898. IX–X.
