Századok – 2017
2017 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Mák Ferenc: A megyében a hazát szeretni. A Bács-Bodrog megyei Történelmi Társulat története és működése
A MEGYÉBEN A HAZÁT SZERETNI 86 1882 nyarán Donoszlovits Vilmos is szóvá tette a történeti társaság megalakításának ügyét. A Bodrogh megyei helységek története című tanulmánya bevezető jében rámutatott: széles e hazának megannyi vármegyéjében sorra alakulnak a történeti és régészeti társulatok, melyek többé-kevésbé szerves összeköttetésben állanak az országos központi Történelmi Társulattal. Bármilyen kiváló kapcsolatai is legyenek egyes történetíróknak, egyedül nem képesek áttekinteni nem a vármegyére vonatkozó történeti forrásanyag teljességét, de annak még a töredékét sem, ezért az egyedüli megoldás, ha a történetírók szakmai társulaton belül megosztják egymás között a feladatokat. 1872 óta temesvári székhellyel társulatként működik ugyan a Dél-Magyarországi Történeti és Régészeti Múzeum, amely Bács-Bodrog vármegyét is jogköre és felügyelete alá sorolta, nem sok eredmény nyel. A kisebb országnyi vármegyénknek – egyrészt történeti múltja gazdagságának okán, másfelől végvidéki szerepéből eredően – önálló történelmi társulatra van szüksége. „Ily vármegye alárendelt szerepet nem viselhet egy nagyobb társulatban. Bács-Bodrogh vármegyének külön történeti társulata kell, hogy legyen!!!” – állapította meg kellő határozottsággal Donoszlovits Vilmos. A továbbiakban minden elvesztegetett idő „szégyen lenne az Bácsországra, ha nem tudná kivinni, hogy ahol mindenre jut, ott a közművelődésre, jövőjének fejlődésére nem jutna”. Addig viszont, amíg meg nem kezdi működését a hőn áhított bácskai történeti társulat, minden szakmai támogatás és útmutatás nélkül óriási nehézséggel kell mindazoknak megküzdeniük, aki a régi korok felé fordulva ősi lakhelyük múltját szeretnék megismerni, szögezte le a Bodrogh megyei helységek története című munkája bevezetőjében.44 S hogy a történetírói feladat nagyságát kellő módon érzékeltesse, rámutatott: a 13–15. században Bodrogh vármegyében a települések száma meghaladta a 150-et, ami saját korában a volt Bodrogh megye területének megfelelő részen lévő 50–60 helységhez viszonyítva jelentős mennyiség. Felkutatásukhoz jól szervezett történeti munkára lenne szükség. A Bácska még be sem fejezte Donoszlovits Vilmos tanulmányának folytatásos közlését, amikor 1882. augusztus 29-i számának első oldalán, a vezércikk helyén megjelenttette Margalits Ede Fölhívás egy Bács-Bodrogh megyei történelmi társulat alakítása érdekében című, döntő jelentőségű írását. A főgimnázium latin, görög és történelem szakos tanára néhány évvel korábban, 1879-ben került Bajáról a zombori 44 Donoszlovits Vilmos: Bodrogh megyei helységek története. Bácska, 1882. augusztus 8. 2. és mel léklet 1.
