Századok – 2017
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Eőry Gabriella: A kaszinók elterjedése Magyarországon
EŐRY GABRIELLA 821 Az 1867 és 1878 közötti első szakaszban alakult a korszak kaszinóinak közel egyharmada (233), évente átlagosan tizenkilenc kaszinó. Az ezt követő hosszú évtized (1879 és 1891 között), a viszonylagos visszaesés ideje, ekkor lényegesen kevesebb kaszinó jött létre (136), évente átlagosan tizenegy, az összes alakítás 19%-a. 1892 és 1899 között látunk egy előzőeknél rövidebb periódust, amikor nyolc év alatt 166 kaszinó alakult, az összes kaszinó 23%-a, évente átlagosan huszonkét ilyen egyesület. Az utolsó periódus a századfordulótól a világháborúig terjedő tizennégy év, ebben az időszakban nem volt egyértelmű tendencia megfigyelhető (voltak az átlagot jóval meghaladó évek: 1906, 1912, és azt jóval alulmúlók is: 1908, 1911). Évente átlagosan tizenhárom kaszinó alakult, az összes alapítás 27%-a, összesen 201 kaszinó. 1867 és 1878 között alakult kaszinók A dualizmus első évtizedében alakult 233 kaszinó között már nem található a korai nemzeti kaszinó elnevezés. Polgári kaszinók azonban még jelentős számban alakultak, tizennyolc ilyen egyesületet találunk ebben a korszakban. Közülük hat esetben már egy meglevő kaszinó mellé jött létre egy újabb, polgári elnevezéssel. Zomborban valószínűleg a reformkorban alakult kaszinó éledt újjá polgári kaszinóként, amire már a fentiekben is láthattunk példát. Leibicen 1867-ben alakult polgári kaszinó, a három évvel azelőtt létrejött gazdasági kaszinó mellé. Dobsinán 1871-ben szintén egy korábbi alakulat mellé alakult meg a polgári kaszinó, ahogyan Sasváron is. Rohoncon pedig három év eltéréssel hozták létre a Rohonczi Casino társaságot 1874-ben és a Rohonczi Polgári Casinó t ( Recnitzer Bürger-Casino) 1877-ben. A két kaszinó társadalmi bázisának különbségeit mu tathatja, hogy az előbbi magyar, az utóbbi pedig német nyelvű alapszabályt terjesztett be elfogadásra. Ebben a korszakban tizenhat foglalkozási elkülönülést hirdető – két bányatiszti, hat kereskedelmi, hét katonai és egy munkás kaszinó – egyesület született. Az 1840-es években alakult bányatiszti kaszinók után 1868-ban a baglyasaljai és a kisterenyei bányák tisztjei számára hoztak létre kaszinókat. A hat kereskedői és kereskedelmi kaszinó területi meghatározottsága figyelmet érdemel. Az új alakulatok ugyanis az 1857-ben alakult Bajai Kereskedelmi Kaszinó környezeté ben (Bátaszéken 1868-ban, Dombóváron 1875-ben, Kaposváron és Szigetváron 1876-ban, Bonyhádon pedig 1877-ben) jöttek létre. Egyetlen kivételként a Ceglédi Kereskedők és Iparosok kaszinó-egyesületét lehet megemlíteni. Ez utóbbi val közösséget mutat a vele azonos esztendőben alakult Bonyhádi Kereskedelmi és Iparos Kaszinó, ugyanis mindkettő a kereskedők mellett az iparosokat is tömörí teni kívánta.
