Századok – 2017
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Eőry Gabriella: A kaszinók elterjedése Magyarországon
809 Eőry Gabriella A KASZINÓK ELTERJEDÉSE MAGYARORSZÁGON A magyarországi kaszinókról még nem született átfogó nyilvántartás. Az általam összeállított kaszinókataszter lehetővé kívánta tenni ennek a speciális egyesülettípusnak a számbavételét, mennyiségi változásainak elemzését, a korszakhatárok megállapítását és az egyes korszakok jellemzőinek vizsgálatát is. Az időhatár igen széles, az elemzés alapjául szolgáló adatbázis a kaszinók fennállásának teljes időtartamát felöleli. Ebből, az egyesületkutatás forrásadottságaiból és jelenlegi eredményeiből következően pontossága kívánni valót hagyhat maga után. Minden bizonnyal talál benne hiányokat és tévedéseket az egy adott területtel (várossal, megyével) foglalkozó kutató, aki behatóbban tanulmányozza egy-egy egyesület alapszabályait. Mégis úgy gondolom, hogy munkám jó és fejleszthető alapját képezheti az esetleges jövőbeni, részletesebb vizsgálatoknak. Az 1827 és 1945 között alakult kaszinók katasztere jelenleg 849 különböző település kaszinóit tartalmazza, összesen 1089 ilyen nevű egyesületet. Az adatbázisba minden olyan egyesület bekerült, mely működése nagyobb részét tekintve a kaszinó nevet viselte. 1 A magyarországi kaszinók katasztere a 19. és 20. századi egyesületstatisztikák, a témával foglalkozó szakirodalom és a Pór Edit által szerkesztett A magyarországi egyesületek címtára című munkák adatait vette alapul. 2 A kaszinómozgalom kez detére nézve nem álltak rendelkezésemre statisztikai felmérések, a korszak alapításait egyrészt a Honművész 1833-as számában közölt lista 3 alapján próbáltam rekonstruálni. E mellett Fülöp Géza4 korabeli újságok, helytörténeti kiadványok, adattárak, levéltári források alapján összeállított jegyzéke volt a segítségemre. A fentieken kívül még Majláth Béla5 Országos Széchényi Könyvtárban található 1 Az adatbázisban az egyesületek megyénként, azon belül településenként szerepelnek. Ki kell hangsúlyozni, hogy az adatok sajátosságai miatt az esetek többségében csak a kaszinók alapítási évéről beszélhetünk. Jelenleg az adatbázisban szereplő kaszinóknak csak a feléről rendelkezünk adattal működésük időtartamára vonatkozóan is. Az alábbiakban egy-egy korszak rajzolatának részletességét elsősorban a rendelkezésre álló adatok határozzák meg. 2 A magyarországi egyesületek címtára a reformkortól 1945-ig. Szerk. Poór Edit. Bp. 1988. 3 Casinók. Honművész, 1833. április 21. 46. 4 Fülöp Géza: A magyar olvasóközönség a felvilágosodás idején és a reformkorban. Bp. 1978. 97–99. 5 Majláth Liptó megyei gazdálkodóból majd alispánból lett a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárának őre 1879-ben. Szerteágazó publikációs tevékenysége egy széles érdeklődési körű emberre utal. Szinnyei huszonkét önálló munkát sorol fel a neve alatt, köztük sok forrásközlést, többek között Széchenyi levelezését is.
