Századok – 2017
2017 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Mák Ferenc: A megyében a hazát szeretni. A Bács-Bodrog megyei Történelmi Társulat története és működése
A MEGYÉBEN A HAZÁT SZERETNI 78 intézmények – a Bács-Bodrog megyei Történelmi Társulat, a magyarok és szerbek által közösen működtetett színház, a Szabad Lyceumi Egyesület, a különböző társaskörök, a magyar főgimnázium és felső kereskedelmi iskola, a szerb tanítóképző, és a hetilapok sora – sem volt elegendő ahhoz, hogy a város és a vármegye országosan is figyelemre méltó eredményeket produkáljon.7 Bácskai Vera Városok és a városi társadalom Magyarországon a XIX. század elején (1988) című könyvében a gabonatermelés és a vele összefüggő kereskedelem szempontjai alapján Zombort – Pozsony, Kassa, Sopron, Pécs, Újvidék és Baja társaságában – a gyűjtő és elosztó központok sorában tartja számon, ami eredendően meghatározta e városok kultúrateremtő erejét és képességét. 8 Irodalmi kör vagy közművelődési egyesület? A kiegyezés minden közjogi és politikai felszabadultsága ellenére is bonyolult és felettébb összetett volt a szellemi élet kibontakozása – és a vele járó intézményteremtés folyamata – a Délvidéken, így a Bácskában is. Radics György – alig huszonöt évesen – társával, Hoós Dezsővel 1871 elején Szabadkán útjára indította a Bácska című vegyes tartalmú heti közlönyt, ám reményeiben hamarosan csa lódnia kellett, mert a hírlap – érdeklődés hiányában – 1873. március 9-én megszűnt. S a laptulajdonos, hogy némileg kárpótolja a lapjához mindvégig hűséges előfizetőit, elküldte nekik a Bácskai emlény (1873) című általa szerkesztett antoló gia egy-egy példányát. Keserűsége a kötethez írt bevezető soraiból is kicsengett: „Nagyon, de nagyon szánandó helyzetben vagyunk mi bácskaiak a szellemi termékeket illetőleg. Ha valami eszme születik, csak azért lett meg, hogy meghaljon; életben tartani bajos volt, s ha kereste okát az ember mindennek, azt megtalálhatta: a közönyben . Az előtt más okok folytak be reá, jelenben pedig a politika volt az, melynek terén tengődvék, figyelmünket minden más ügy, eszmétől elvonta. Ezen segíteni volt célom; ezért hívtam fel a bácskai írókat közreműködésre, egy maradandó emlékű mű létrehozására.”9 Négy évvel a kiegyezés után úgy tűnik, az alkotókedv még nem vett igazi lendületet. 7 Uo. I. rész. Létünk (2004) 2. sz. 78–79. 8 Bácskai Vera: Városok és a városi társadalom Magyarországon a XIX. század elején. Bp. 1988. 35. 9 Radics György: Bácskai emlény. Schlesinger nyomdája. Szabadka 1873. I.
