Századok – 2017
2017 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Molnár Péter: A magyar jobbágyok eredete Kézai Simon szerint: az értelmezés lehetőségei és zsákutcái II. rész
A MAGYAR JOBBÁGYOK EREDETE KÉZAI SIMON SZERINT 736 A rómaiak által egykor épített paloták romos állapota, a hódító érkezése és az ott elvégezni rendelt helyreállítási és bővítési munkák, a keresztény templom megalapítása: mindezt könnyebb lett volna „elmesélni” egyhuzamban – a két mű eltérő dramaturgiája által diktált módosításokkal –, ha a gesta szerzőjének szeme előtt valóban ott feküdt volna a Vita Aachen alapításáról szóló rövid és jól felépített története. (A legfontosabb ilyen eltérés, hogy Óbudán két hódító jelenik meg. Közülük – Anonymus meséje szerint – Attila állította helyre az épületet, majd birodalma bukása után mások kezére került a palota, amelyet Árpád – jogos örökségeként – elfoglal, de hozzá a névtelen jegyző nem kapcsol építkezést; a felhévízi Szűz Mária-templom létesítésére csak keresztény leszármazói alatt kerülhet sor.) Mindezek ellenére Deér József az Anonymus művéből imént táblázatba foglalt (és dőlt betűkkel kiemelt) kifejezéseket a Vitá ból vett „szó szerinti köl csönzések”-nek tartotta.107 Közülük is különösen nagy jelentőséget tulajdoní tott annak, ahogy – elképzelése szerint – a névtelen jegyző a Romani principes „a modern forráskritikában oly sok fejtörést okozó” fogalmát „bevezette” a Gesta Hungarorumba, hiszen ez jelezné leginkább, hogy „szerzőnk mennyire függött előképeitől”.108 A Vitá ban – mint láttuk – az aacheni római épületek emelését ve zeti vissza a szerző a Romani principes egyikére, Nero császár fiktív Granus nevű fivérére. Anonymus a civitas Athile regis kapcsán ezt a fogalmat egyáltalán nem használja; az akkor tűnik fel – egyetlen ízben – művében, amikor a még Álmos vezetésével Galíciában időző magyar sereget a helyi előkelők odébb tessékelni akarván képet adnak az előbbieknek „Pannónia” (vagyis a Kárpát-medence egészének) helyzetéről. A térséget uraló tényezők között ekkor említik meg, hogy Attila király halála után bizonyos római princeps ek foglalták el a (nyugatról a) Dunáig tartó részt. Míg azonban a Vita számára a Romani principes nyilván az uralkodócsalád tag jait, addig Anonymusnál a principes seregek parancsnokait – a hódító magyarok esetében a septem principales persone -nél alacsonyabb rangúakat – jelentette (a duc toresszel együtt), e fogalom sajátos használatát pedig a Dares Phrygius neve alatt fennmaradt szövegből vette át a szerző.109 Római principes ről a névtelen jegyzőnél ezt követően már nem is olvashatunk, csak arról értesülünk, hogy – mint az a táblázatból is kiderül – a Dunán átkelő magyar sereg hírére a „Pannóniában” (itt: a Dunántúlon) élő rómaiak mind elmenekültek. Erről ugyan közvetlenül azután ír a szerző, hogy Árpád és serege megérkezik Felhévízre, de szó sincs arról, hogy itt 107 Deér, J.: Aachen i. m. 410. 108 Uo. 411. 109 Győry J.: P. mester i. m. 13. Ezt a tényt Deér József figyelmen kívül hagyta, pedig azt Anonymus SRH-beli kiadásában Pais Dezső lapszéli jegyzetei is jelzik: SRH I. 86. 3. sor; uo. 96. 3 sor.; uo. 97. 5. sor; uo. 101. 14–15. sor és 112. 1. sor.
