Századok – 2017
2017 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Molnár Péter: A magyar jobbágyok eredete Kézai Simon szerint: az értelmezés lehetőségei és zsákutcái II. rész
MOLNÁR PÉTER 721 lehet, ám a franciául szereplő Chalon kivételével a többi – latin – városnév a magyar klerikus által használt formában is megtalálható (egyik esetben kis eltéréssel) az Eckhardt Sándor által megjelölt francia városok középkori latin névváltozatainak sorában: Luxeuil = Luxovium , Luxoium , Lussovium ; Besançon = Bezantio , Bizontium, Bisumium , Bizantia , Vesuntio , Visontio ; Mâcon = Matisco ; Langres = Andemantunum, Lingones , Lingonae , Lingonum civitas / urbs . 29 A 14. századi kró nikakompozíció (c. 11.) egyébként csak Lyon esetében javította sikeresen Kézait (bár a Simon mester által helyesen Lyon nevéhez kapcsolt Burgundiát „önállósította”), egyéb változtatásai [aláhúzva] csak arról tanúskodnak, hogy kompilátoruk Kézainál kevésbé volt járatos a két Burgundia település neveiben: Amoto igitur suo exercitu de Argentina Luxonium, Bizanciam, Chalon, Masticio , Lig one m , Burgundiam et Lugdunum destrui fecit civitates usque terram. 30 Mindebből – és különösen Chalon a latin szövegben szereplő francia nevéből – Eckhardt arra következtetett, hogy „Kézai vagy maga utazott ezen a tájon, vagy egy francia ember szájából hallotta ezeket a neveket.”31 Szűcs Jenő nagy Kézaitanulmányában először arra hívta fel a figyelmet, hogy a francia nevek Kézainál, nem pedig a 14. századi krónikakompozíció szövegében szerepelnek helyes (latin, illetve Chalon esetén francia) alakban, majd megjegyezte, hogy a Luxeuiltől Lyonig tartó útvonalhoz csatlakozik a „Pannóniából” oda vezető Rajna-völgyi vonulás földrajzilag pontos leírása (Kézai szövege itt is pontosabb földrajzi névalakokat használ, mint a „bővebb krónikák”).32 Ez utóbbi tényből azt a követ keztetést vonta le, hogy ezeknek az útvonalaknak az eredete (a hazai kutatásban Kézai kapcsán addig említett) „írott forrásokból [...] nem vezethető le”.33 Végül az Óbudától Lyonig így összeállított útvonalhoz társította a Kézai által az egyik magyar „kalandozó” hadjáratban említett Ragusium ot, melyet ő Racconigivel (Raconisium ), a mai Cuneóval azonosított. 34 „Amikor tehát Kézai e jelentéktelen, elrejtett városkán vezette át a magyar kalandozókat Itáliába, éspedig a Rhône 29 Orbis Latinus, oder Verzeichnis der wichtigsten lateinischen Orts- und Ländernamen. Szerk. Johann Georg Theodor Graesse (– Friedrich Benedict). 2. kiadás. Berlin 1909. 192. (Luxeuil), 44., 47– 48. és 325. (Besançon), 202. (Mâcon), 16. (Langres). 30 SRH I. 264. 19–22. sor. A Burgundiam et Lugdunum szövegromlásra Domanovszky Sándor nyomán Szűcs Jenő is felhívta a figyelmet. Lásd Szűcs Jenő: Társadalomelmélet, politikai teória és történetszem lélet Kézai Gesta Hungarorumában. A nacionalizmus középkori genezisének elméleti alapjai. In: Uő: Nemzet és történelem. Tanulmányok. (Társadalomtudományi Könyvtár) Bp. 1974. 515. 15. jegyz. Mivel az itt tárgyalandó témával Szűcs Jenő két olyan korábbi írásában is foglalkozott, melyek bekerültek a szerző e gyűjteményes kötetébe, így – a könnyebb összevethetőség kedvéért – az itt hivatkozott tanulmányt is onnan idézzük (kivéve azokat a részeit, melyek csak a Századokban 1973-ban megjelent változatban olvashatók). 31 Eckhardt S.: A pannóniai i. m. 623. Vö. I. fejezet és uo. 28. jegyz. (I. közlemény) 32 Szűcs J.: Társadalomelmélet i. m. 420–422.; uo. 515–517. (15. és 18., 19. jegyz.) 33 Uo. 421. 34 Uo. 423.
