Századok – 2017
2017 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: A fajvédő párttól a nemzeti radikalizmusig. Bajcsy-Zsilinszky Endre pályaképe 1926 és 1931 között II. rész
BARTHA ÁKOS 671 századelőig és mindenekelőtt 1919-ig visszanyúló ellentétekből fakadt. A harmincas évek Magyarországán ráadásul az alapvető kategóriákat sem volt mindig könnyű azonosítani. Példa gyanánt említhetőek az eredendően radikális jobboldali bajtársi szövetségek – bennük jó néhány baloldali, sőt kifejezetten kommunista meggyőződésű fiatallal (illetve a népi meggyőződésű turulisták külön frakciójával).149 De Németh László is a Turul Szövetség debreceni kerületének lapjában, az Új Vetés ben jelentette meg 1933-ban radikális változások szükségességét hirdető, programadó írását, a Debreceni Káté t. 150 Ezt a fajta ideológiai szinkretizmust Féja Géza 1965-ben így vonatkoztatta Bajcsy-Zsilinszky egykor általa szerkesztett lapjára: „ha az Előörs számait lapozgatjuk, nem lehet kétségünk afelől, hogy a jobb- s baloldal keveredett hasábjain”.151 1931-ben azonban Bajcsy-Zsilinszky a „nacionalista világmozga lom”-ban pozícionálta pártját, elismerve: „hiába is tagadnók, ennek az új magyar nacionalista mozgalomnak vannak érintkezési pontjai az olasz fasiszta, a török kemalista s talán még a német nemzeti szocialista mozgalommal is.” Ám „az én egész rendszerem az ősi nemzeti önkormányzat modern formák között való megvalósítása, mely elutasítja a merev fasiszta hierarchiát éppúgy, mint az egyoldalú érdekképviseleti rendszert és törvényhozást”152 – tette hozzá. A korabeli megnyilatkozásokat vizsgálva leszögezhető: Bajcsy-Zsilinszky magántulajdon-párti – radikális retorikájú – kapitalizmuskritikája főképp nem az általa egyébként jól ismert baloldali ideológiákból merített,153 hanem a korabeli Magyarország keresztény-nemzeti konzervati vizmusából.154 Emellett a nemcsak parlamentáris, de társadalmi reformokat is hir dető keresztényszociális politika,155 valamint a korabeli olasz fasizmus is hatott rá. 156 A fogalom sokrétű használata miatt szólni kell Bajcsy-Zsilinszky fasizmus iránti szimpátiájáról is, ami az ő esetében Mussolini mozgalmára és diktatórikus pártállamára értendő. Vonzalmával nem volt egyedül saját korában, hiszen az olasz fasiszta 149 Vö. Kerepeszki Róbert: A Turul Szövetség 1919–1945. Egyetemi ifjúság és jobboldali radikalizmus a Horthy-korszakban. Máriabesnyő 2012. 150 Németh László: Debreceni Káté. Új Vetés (1933) 3. sz. 1–2. 151 Féja G.: Szabadcsapat i. m. 217. 152 Bajcsy-Zsilinszky Endre: A jövő feladatairól. Előörs, 1931. január 3. 3. 153 Zsilinszky olvasta Marxot, Lenint és Bebelt, de forgatta Mussolinit is. Vigh K . : Bajcsy-Zsilinszky i. m. 271. 154 Ehhez lásd A magyar jobboldali hagyomány. Szerk. Romsics Ignác. Bp. 2009. 155 Vö. Gergely Jenő: A keresztény szindikalizmus története a XIX–XX. században. Bp. 2007. és Szalai Miklós: Újrendiség és korporativizmus a magyar politikai gondolkodásban (1931–1944). Múltunk 47 (2002) 1. sz. 52–105. Ezt a gondolatvilágot Bajcsy-Zsilinszky patrónusa sem vetette meg, mivel a „bethleni konszolidáció második szakaszában a belpolitikai harcok enyhülése lehetőséget nyújtott Vass Józsefnek arra, hogy egy átfogó – a Rerum novarum szellemében fogant – keresztényszociális színezetű szociálpolitika megvalósítására tegyen kísérletet.” Timár I.: A bethleni konszolidáció i. m. 71. 156 Egy nagy vitákat kiváltó szerző szerint „a fasizmus olyan antimarxizmus, amely az ellenfelet egy radikálisan ellentétes, vele mégis szomszédos ideológiával és csaknem azonos, mégis jellegzetesen átformált módszerekkel megsemmisíteni igyekszik, de mindig a nemzeti önfenntartás és autonómia széttörhetetlen keretein belül.” Ernst Nolte: A fasizmus korszaka. Bp. 2003. 55.
