Századok – 2017
2017 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: A fajvédő párttól a nemzeti radikalizmusig. Bajcsy-Zsilinszky Endre pályaképe 1926 és 1931 között II. rész
BARTHA ÁKOS 667 toborozni.”133 A pártprogramról írt recenzió névtelen szerzője ugyanakkor elis meréssel állapította meg, hogy Bajcsy-Zsilinszky „komoly elmélyedéssel mutat rá a magyarság sorsproblémáinak különböző változásaira. Programját gazdasági, szociális és kulturális szempontból világítja meg és mindenütt vezető elvként tűzi ki a nemzeti demokráciát, valamint a faji erőknek fejlesztését és érvényre juttatását. Gyakorlati megoldási tervei között sok olyan van, amelyet már eddig is számosan vallottak, de még soha senki e célkitűzéseket radikálisoknak nem minősítette.” 134 Csetényi József – vagyis az egyik „bölcs” – elismerő hangvételű beszámolójában szintén kiemelte, hogy „a radikalizmus Zsilinszkynél nem jelenti a gyökeres szakítást a múlttal. A folyamatosság és a történeti fejlődés talaján áll”, noha a cikk szerzője hozzátette, hogy az „egyik legfontosabb követelése” „a radikális földreform”. Arra a kérdésre, hogy „liberális vagy antiliberális-e Zsilinszky programja [...] csak azt felelhetjük, hogy egyik sem. Elfogadja a kétkamarás parlamentet, amely liberális alkotás az egész világon és az önkormányzatot, amely a szabadelvűeknek volt legfontosabb követelménye. Ez a program nem antiliberális, hanem nevezhetnénk ezzel a szóval: neoliberális, mert elfogadja a szabadelvűség egészséges alapgondolatait, azokat a nemzeti célokhoz és követelményekhez alkalmazza” – értékelt a Pesti Hirlap állandó munkatársa. 135 A kommunista Korunk merőben más következtetésre jutott: „Az »Előőrs« főszerkesztője Bajcsy-Zsilinszky Endre »Nemzeti radikalizmus« címmel könyvet adott ki, amelyben részletesen kifejti a magyar fasizmus programját” – írta Haraszti Sándor. „A különböző árnyalatú fasiszta csoportok közt kétségtelenül az Előörs-különítmény a legkövetkezetesebb, legtisztább, legfejlettebb ideológiájú. A magyar fasizmus élcsapata, amely nyíltan tartja a rokonságot olasz testvérével, Mussoliniékkal.” Elemzése végén a szerző leszögezte, hogy „a magyar fasizmusnak, mint a külföldi fasizmusoknak általában, kettős szerepe van: egyrészt belül, az osztályharc fronton, a polgári osztályuralom ellen fellépő forradalmi erőket igyekszik széttörni (sőt letörni!) és megbontani, másrészt ügyes manőverrel a belső elégedetlenséget próbálja mobilizálni a háborús hangulat kimélyítésére. Mindkét feladattal az uralkodó burzsoázia konkrét [...] érdekeit szolgálja, a kapitalizmust segíti, természetesen a városi proletárság és falusi szegénység ellen [...]. Abban a formában, ahogy Zsilinszky programja könyvben megjelent, a fasiszta káté ezt a kettős szerepet leplezi, elrejti azok mögé az antikapitalista frázisok mögé, amelyek részint a parasztság, részint az intelligencia, részint a kispolgárság »Lelki előkészítését« szolgálja.” 133 Október első felében kitűzik a fővárosi választások végleges időpontját. 8 Órai Ujság, 1930. szeptember 30. 3. 134 Nemzeti radikálizmus. 8 Órai Ujság, 1930. december 30. 6. 135 B–a–l.: Nemzeti radikalizmus. Pesti Hirlap, 1931. január 9. 9.
