Századok – 2017
2017 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: A fajvédő párttól a nemzeti radikalizmusig. Bajcsy-Zsilinszky Endre pályaképe 1926 és 1931 között II. rész
A FAJVÉDŐ PÁRTTÓL A NEMZETI RADIKALIZMUSIG 664 lebzselők, a budai Bethlen-udvart, ahol Zsilinszky lakott, magunk között csak »fent«-nek neveztük. A »fent« itt elzárkózottságot jelentett, ami abban fejeződött ki, hogy Zsilinszky nem járt »le« közénk. Mint egy fellegvárban, úgy »trónolt« az Attila körúti Bethlen-udvarban. A pártélet hétköznapja nem érdekelték, »plebs«ként kezelt bennünket, akiket bábuként tologathat.” 121 A „mezei had” prominen sének ítéletét Kozma Miklós is megerősítette őszinte hangvételű levelében: „én Téged egy nagy sasnak tartalak, aki magas kősziklákon él, oda Téged a madarak tömege nem követ, mert nem tud és nem is akar. Te viszont nem szállsz le hozzájuk, vagy ha leszállsz, nem tudsz közöttük élni.” A „szegedi” bajtárs éppen ezért alkalmatlannak tartotta barátját a pártvezéri pozícióra. 122 A pártideológia A többéves előkészület után 1930 novemberében megalapított Nemzeti Radikális Párt értékeléséhez segítségünkre lehet a 170 oldalas – egy pártprogram keretein túlmutató – ideológiai programkönyv.123 Ez az írás egyszerre vetette el a megha ladottnak vélt kapitalizmust és szocializmust, hogy helyettük a középosztályra, a parasztságra és a munkásságra épített, de a megreformált középosztály által vezetett és hangsúlyosan nemzeti alapokon nyugvó új gazdasági rendet ajánlja. Bajcsy-Zyilinszky szerint az eltérő érdekek áthidalását „osztályszövetségek” lettek volna hivatottak szolgálni, melyeket a szerző a fasiszta Olaszország korporációs berendezkedéséről mintázott. Az elképzelt új rendben a különböző érdekképviseletek alkották volna az országgyűlés egyik házát, míg a népképviseleti kamara a másikat. Ez a rendszer és az általános titkos választójog biztosította volna a program szerint a demokratikus alapú törvényhozást, de a decentralizálandó közigazgatás is nagyobb önálló hatáskört kapott volna a tervezet szerint. Az ország államformája gyanánt az alkotmányos nemzeti királyságot jelölte meg a szerző, aki – a klebelsbergi, konzervatív alapállású neonacionalizmussal124 szembehelyez kedve – radikális nacionalizmusként határozta meg ideológiáját. A gazdasági elképzelések tengelyébe egy valóban radikális földreform nagyszabású telepítéssel kiegészült terve került. Bajcsy-Zsilinszky tervezetében 500 és 2000 hold közt maximálta volna a birtoktulajdont, az ezeken felüli területeket pedig 6–10 holdas 121 Uő: A reggel i. m. 23. 122 1930. nov. 21-én kelt levél. Bajcsy-Zsilinszky levelezése. MTA BTK TTI Könyvtár. Kozma kemény szavait („te nem vagy organizátor”), a fiatalabb Zsilinszky testvér már évekkel korábban bátyja fejéhez vágta („az agitációs munka nem a Te kenyered”). Dátum nélkül. Uo. 123 vitéz Bajcsy-Zsilinszky E.: Nemzeti radikalizmus i. m. 124 Vö. Ujváry Gábor: “Egy európai formátumú államférfi”. Klebelsberg Kuno (1875–1932). Pécs–Bp. 2014. 160–171.
